Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Mezőszilas
terjesztett sokgyermekes anyák közül 1 fő 10 gyermekes, 3 fő 9, 3 fő 8, 4 fő 7 és 7 fő 6 gyermekes volt 1946 elején. A földreform során Mezőszilas határában a Duna Melléki Református Egyház 650 k. hold földterülete, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 4900 k. hold tulajdona, Wurm Ignác 650 k. hold, Semjén István 240 k. hold, Droppa Kálmán 230 k. hold Strommer Henrik 250 k. hold, Reök Andor 132 k. hold és Schamshula Artúr 80 k. hold birtoka és további 256 k. holdat kitevő kisbirtok került felosztásra. A földreformmal 600 család jutott kisebb-nagyobb földterülethez 1945-ben. A kiosztott földekből 6308 k. hold szántó, 959 k. hold legelő, 64 k. hold rét és 2 k. hold szőlő volt. A község egész területe 16 976 k. holdat tett ki 1945 végén, ebből 14 338 k. hold szántót, 321 k. hold rétet, 1315 k. hold legelőt, 112 k. hold kertet, 91 k. hold erdőt és 633 k. hold művelés alá nem eső területet képezett. A földek kiosztása után 1 k. hold alatti földterülettel 120 fő, 1—5 k. holddal 409, 5—20 k. holddal 3073, 20—40 k. holddal 440 és 40 k\ hold feletti birtokkal 178 fő rendelkezett. Az 1945 végi kimutatás így nem egyértelmű, a statisztika adataiban a földtulajdonosok családtagjai is szerepelnek. A földreform során 400 házhely is kiosztásra került. 1 ' 1 A község különböző gazdaságainak 13 661 k. hold szántójából 41 k. hold 500 •-öl a szomszédos települések határterületét képezte 1945 augusztusában. Búzát 1732, rozsot 171, árpát 293, zabot 75, kölest 40, kukoricát 2448, burgonyát 132 és egyéb növényféleségeket 193 k. holdon termesztettek a falu határában 1945-ben. A Mezőszilasi Hitelszövetkezet Gabonaosztályának raktárkészlete 600 q búza, 800 q rozs, 3000 q napraforgó volt 1945. június l-jén. Ebből a szentendrei járás 1500 q, Lepsény 300 q, Balatonkenese 94 q, Soly és Hajmáskér 100 q, Balatonalmádi 100 q, Balatonfőkajár 114, Liter 172 q, Enying 50 q, Balatonbozsok 30 q és a 16. gyalogzászlóalj 25 q termést vett át. 172 A községben 10 üzemképes és 5 hiányos alkatrészű traktor, 9 gőzgép, 21 db cséplőgép, 112 vetőgép, 414 borona, 225 db kaszálógép és 21 gabonarosta volt 1945 nyarán. 173 1946 elején Kajári János, Sóthi Gyula, Karcagi József, Vida Lajos, Varga Béla, Puska Sándor, Hamar Sándor és Kiss Gyula rendelkezett cséplőgéppel. Ezek rendszerint bércséplést vállaltak a faluban. A Községi Földigénylő Bizottság földvételár ellenében a következő ingatlanokat juttatta a községnek különböző létesítmények céljára: tűzoltószertár részére 100 d-öl, óvodaépítésre 400 D-öl, óvónői és szülésznői lakásokra 1200—1200 O-öl, napközi otthon létesítésére 1600 D-öl, vásártérnek 5 k. hold, epreskerteknek 4 k. hold és temetőnek 5 k. hold. 174 1949-ben sor került a község lakott helyeinek pontosítására. A külterületből belterülethez vették a Lepsényi tanya, Kuruchegy, Belső Tükrös, Tükrösújtelep, Luceros, Cigány-dűlő és Széchy-dűlő területén újonnan kiosztott házhelyeket. Alsóbogárd, Kölső Sári és Tóti-pusztákat tanyaközpontokká nyilvánították. 1 ' J Még 1945 decemberében a képviselőtestület a Mezőszilas Fejér megyéhez kapcsolásával kapcsolatos terveket tárgyalta. A testület az átcsatolás mellett foglal állást, megjegyezve azt, hogy Székesfehérvárra a közlekedési lehetőségek jobbak, mint Veszprémbe. Nem véletlen, hogy a község útjainak többsége a Fejér megyei székhely felé irányul. Az átkapcsolás egyelőre csak terv maradt. 1 ' 6 1946-ban ismét felvetődött a vasút szükségessége Mezőszilason. A felszabadulás után megteremtődött új gazdasági viszonyok miatt még 15* 227
