Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

1897-ben a községben ismertté vált a járási főszolgabíró gazdasági továbbképző iskola felállítására vonatkozó rendelete. A képviselő-testület arra hivatkozva, hogy Szilasbalháson csak felekezeti iskolák vannak, és ezeknek a tanítói gyakorlati képesítéssel nem rendelkeznek, elállt az iskola bevezetésétől/'

8 1937-ben újra felvetődött a továbbképző iskola kérdése, ekkor a község vezetői már hajlandóságot mutattak a gyakorlati képzés iránt. A képviselő-testület a gazdasági iskola költségeire 400 P-t irányzott elő, és gyümölcstermesztés céljára a Tükrösi-dűlőben 2 k. hold területet jelölt ki a beindításra tervezett iskola részére. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1891-ben kibocsátott rendelete szerint a 15 ezer forint feletti adót f ize Lő községek óvoda felállítására voltak kötelesek. Szilasbalhás elöljárósága szerint a településen a felügyelet és gondozás nélküli gyermekek száma nem érte el a 40 főt, ezért elvetette az óvoda létesítését. A képviselő-testület által elvégeztetett felmérés 2 (!) nem megfelelő gondozásban lévő gyermeket talált a településen 1895-ben/

0 1925-ben az öt szilasbalhási és a három pusztai tanító nyugdíja havi 221 ezer K-t tett ki, ennek kifizetését a község vállalta magára.

151 A református iskolában 191, a r. katolikus iskolában 152 gyermek tanult 1937-ben. Az alsóbogárdi iskolában 40. a Külső Sáriban működő iskolában 47, és a tótipusztai iskolában 76 volt a tanköteles tanulók száma. Ez utóbbi három r. katolikus felekezeti népiskola volt. A szilasbalhási izraelita iskola 1919-ig állt fenn, utolsó tanítója Hoffmann Mór volt. Ebben az iskolában 45 gyermek tanult 1859-ben. A tanulólétszám a zsidócsaládok elvándolásának következtében annyira lecsökkent, hogy a századfordulón már csak államsegéllyel volt működtethető. Nem hivatalos forrás szerint a Hoffmann Mór vezetése alatt álló izraelita iskolában a má

? felekezeti iskolák színvonalát meghaladó oktatás folyt a századfordulón, ezért a tehetősebb családok, függetlenül a felekezettől, ide Íratták be gyermekeiket az 1900-as évek elején. A református iskolaszék tagjai a lelkészen és a vezető tanítón kívül Pethes Sándor, Lepsényi István, Huszár Sándor, Győri István, Lendvai Gyula és Kertész Sándor voltak 1936-ban. A r. katolikus iskolában 2 tanerő 222 gyermekkel foglalkozott 1938-ban. A magas tanulólétszám miatt harmadik tanítói állást hirdettek meg a 3 tantermes iskola részére. Az intézmény épületét 8000 P állami segéllyel 1937-ben építették. Ugyanebben az évben, más iskolákhoz hasonlóan, a helybeli szegénysorsú tanulókat tejtízórai segélyben részesítették. Az akcióhoz szükséges öszszeget a lakosság adományából és a képviselő-testület által megszavazott 60 P segélyből teremtették elő.

152 A 8 általános népiskola bevezetésére 1942-ben került sor Szilasbalháson, ehhez 4 tanítói állást hirdettek meg 1942 nyarán. Ugyanebben az évben a református templom szomszédságában új épületet adtak át a református iskola részére/

3 1940-ben a község vezetői ismét a település nevének megváltoztatását kérték. A felterjesztett kérelemben a képviselő-tesület Mezőszilas, Nemesszilas, Nagyszilas és Szilasfalu elnevezéseket jelölte meg új névként.

1

"

4 A község a Mezőszilas nevet kapta 1942-ben. A háborús front 1944 végén érte el a település határát. A Veszprém megyei Dég, Lajoskomárom és Mezőszilas térségére is a váltakozó had-