Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kurucz János: Mezőszilas
műveietek voltak jellemzők 1944 decemberétől 1945 márciusáig. A település többször cserélt gazdát, és a front megrekedése a község lakóinak megpróbáltatásait növelte. Mezőszilast először december 5-én vették birtokba a szovjet csapatok. A hadműveletet megelőzően nagyobb páncélos egységek harcára került sor a község határában, különösen Alsóbogárdpuszta környékén voltak heves ütközetek december elején. 1945. január 18-án a falu ismét német kézre került. Január 27-én a szovjet erők a Dunához előretolt német csoportosítás visszaszorításának céljából nagy offenzívába kezdtek, és ennek eredményeként a 133. szovjet lövészhadosztály másodszor is birtokba vette a helységet február 3án. Március 9-én az 1. SS páncélos hadtest egyik hadosztálya Dég elfoglalása után Huszár-pusztán keresztül Mezőszilas irányában nyomult előre. Itt a 135. szovjet hadtest állta útját, és heves harcra került sor Huszár-puszta területén. A németek ideiglenes hadműveleti sikerét a falu ismételt megszállása követte. A 6. német hadsereg itteni alakulatai ellen teljes arcvonalon indított támadást a 26. szovjet hadsereg 135. és 3. hadtestje, és március 20-án végleg szovjet kézre került a falu. 15 '' A község területén 101 német, 56 szovjet, 22 magyar, 4 amerikai és 3 ismeretlen katona esett el a harcok alatt. 156 A lakosság a 3 és fél hónapig tartó front alatt nem hagyta el lakóhelyét, a harcokkal együttjáró közellátási nehézségek között és közigazgatás hiányában vészelte át a megpróbáltatásokat. Mezőszilas története 1945 és 1980 között A felszabadulást követően a község belső életét a szovjet hadsereg kommandatúrája irányította rövid ideig. Anyakönyvi bejegyzések szerint, részben a frontharcok, részben a felszabadulás után hátramaradt robbanóanyagok következtében, Mezőszilason 29 felnőtt és 4 gyermek vesztette életét 1946 elejéig. 15 ' 1945 májusában a községben is megalakult a Nemzeti Bizottság és a földreform végrehajtását irányító Földosztó Bizottság. A demokratikus pártok megalakulására a bizottságokkal egyidejűleg került sor. A Nemzeti Parasztpárt helyi csoportja május 4-én tartotta alakuló ülését, a Független Kisgazda és Földmunkás és Polgári Párt tagjai május 6-tól kezdték szervezkedésüket. Május elejére tehető a Kommunista Párt mezőszilasi szervezetének megalakulása is. A pártvezetőség május 13-án az iparos kör egykori helyiségében tartotta ünnepi békenagygyűlését, ahol átvette a budapesti küldöttség zászlaját. Május közepén létrejött a Mezőszilasi Földművelők és Földmunkások Szakszervezete, ez a későbbiekben Földmunkások és Kisbirtokosok Szakszervezete néven funkcionált. A magát politikamentesnek valló szervezet május 16án közzétette, hogy munkást és munkát csak a szervezet útján lehet kapni, és különböző mezőgazdasági eszközök beszerzése is csak a beiratkozó tagok számára lehetséges. A Demokratikus Női Szervezet helyi vezetője Magyar Zsófia volt 1945-ben. Június l-jén a községi jegyző az alábbi községi alkalmazottak nyilatkozatait küldte meg az Enyingi Igazoló Bizottságnak: Totth Lajos községi jegyző, dr. Feszi Ernő községi orvos, dr. Zsemberi Jenő állatorvos, Borbáth András református igazgató,
