Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

ga Szent Mihály napjától karácsonyig volt a falué. Középbolháson 1768ban 5 jobbágyot és 5 házas zsellért jegyeztek fel, ennek a falurésznek a lakói a korcsmát 100 forintért vették bérbe a Kenessey családtól, és a kenderkilenced helyett fonást végeztek/'

0 Más szolgáltatásokról forrás hiányában itt nem esik szó. Szilas-pusztát 1775-ben Nicky Kristóf birtokolta. Erre a birtokrészre 797 hold szántó, 1000 juhra való legelő, 8 szekér szénát termő rét és 6 kapás szőlő esett. A szántókból 540 holdat 3 nyomásban és 257 holdat 2 nyomásban műveltek, az előbbiből 40 holdat búzával vetettek be. Nicky Kristóf jobbágyai l-l kapás szőlővel rendelkeztek, és ezért kilenced helyett hegyvámmal tartoztak. A birtokos terragium fejében 142 hold földet adott bérbe, ebből 12 holdon kölest termeltek, és 40 holdat harmadévenként gabonával vetettek be a conventionalisták. További 191 hold kiíencedes volt. Nicky Kristóf jobbágyai l-l forintot, összesen 29 forint cenzust fizettek, a 6 kuriális telken élő zsellér 62 forinttal adózott, de robottal nem tartozott. A jobbágyok 52 napi igás robotot és 4 egész telek után 1 hosszú fuvart adtak. Az urasági ház zsidó bérlője 26 forinttal gyarapította a földesúr jövedelmeit. A kuriális ház kertjében káposztát és tengerit termesztettek. Nicky Kristóf haszonvételei között egy kocsma és egy mészárszék is szerepelt. A kocsma a Szentiványi családdal közös volt, a mészárszék bérletének is csak fele illette meg. A 18 és fél telek egy részén 1000 köteg nád termett, ezzel is Nicky rendelkezett.''

0 A II. József kori katonai leírás szerint a három Balháson a magánházon kívül 1 kőfallal bekerített templom állt. A falu területe mocsaras volt, ezt már a 18. század végén is a Bozót-patak elláposodása okozhatta. Az 1780-as évekből származó leírás a falu útjait épnek és jól járhatónak tünteti fel.''

1 Az első magyarországi népszámlálás szerint Balhás és Szilas népessége a következőképpen alakult az 1780-as évek közepén: A két településen 236 ház állt, a népesség száma 1739 volt, ez 386 családot jelentett. A házas férfiak száma 359, a nőtlen férfiaké 555, a nőké 825 volt. A népszámlálás során 1 papot, 70 nemest, 16 polgárt, 81 parasztot, 292 zsellért, 245 1—2 éves és 77 13—17 éves gyermeket írtak össze." Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy Szilas és Balhás lélekszáma az 1760-as évektől nőtt meg jelentősen, a népességgyarapodás a 19. század elejétől még számottevőbb lesz. A két faluhoz tartozó puszták népességéről nem tudunk, lehetséges, hogy az előző adatokban is szerepel. Balhás nemes családfői a következők voltak 1780ban: Szőke János (5 családtaggal), Losonczi Farkas János (1), Panda Sámuel (2), Csapó József (4), Kenessey Péter (3), Kenessey Sámuel (6), Kenessey Lázár (7), Meszely Zsigmond (2), Szentiványi Imre (1), Badicz István (5), Taray István (1), Hungár Demeter (3), Nádassy György, Szentiványi József és Cseh Pál (1). A felsoroltak birtokkal rendelkeztek. A birtok talán nemesek névsora a következő: Hozlinger János, Gerőcz István (4 családtaggal), Szabó Márton (2), Farkas István (2), Hozlinger Ferenc (3) és Hozlinger István (3)/'

3 Az 1740-ben újratelepített falu lakosságának többsége református felekezetű volt, és már ezt megelőzően 1640-ben lelkésze volt Barnásnak Herczegszőllősi János személyében.'''

1 1758-ban református oratórium volt a faluban, ez időtől a kevés számú katolikus lakosság is a re-