Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

formátus lelkész prédikációját hallgatta/' 5 A katolikusok száma Alsó­bolháson 58, Középbolháson 26 és Felsőbolháson 37 volt 1757-ben/''' A kevés számú lutheránusokat is a református prédikátor látta el. Bolhás református tiszteletesei a következő személyek voltak 1726 és 1348 kö­zött: Pápai János, Látrányi György, Tokaji Pál, Pápai István, Öri Ist­ván, Törzsök János, Rót István, Szentpéteri István, Tóth István, Veszp­rémi János, Komáromi Gergely, Őri Péter, Vátzi Mihály, Pápai Mihály, Szálai Péter. Kálmán János, Kiss Dávid és Kálmán Ádám." Visszatérve a katolikus felekezetűekre, a szilasiakat a simontornyai katolikus egyház kezelte, és ezek a simontornyai plébániának gabonával adóztak 1756­ban/ 8 A bolhási református eklézsia kurátora Mocsai István volt 1745­ben, akiknek gondnoksága idején a következő járandóságokkal szolgál­tak a falubeliek a református lelkésznek; keresztelésért 1 máriás, há­zasságkötésért 50 dénár és halotti prédikációért esetenként 50 dénár járt. A falutól évente 15 forint készpénz és 15 kila búza (1 kila = 46,8 lt), a középbolhásiaktól külön még 5 forint és 5 kila búza, Mocsai Istvántól 2 forint, Kenessey Pétertől 6 forint és 4 kila búza, Skublia Istvántól 4 forint és 4 kila búza, Roboz Ádámtól 4 forint és 4 kila búza, Szőke Já­nostól 2 forint és 2 kila búza, Sándor Jánostól 2 forint és 2 kila búza, Szalmást Istvántól 1 forint és 1 kila búza, valamint Kaszás Istvántól 2 forint és 2 kila búza növelte a református lelkész jövedelmeit/' 0 Az ek­lézsia a Boqárdi hosszú dűlőben 6 kila magra való. a Fej érvári-dűlőben ugyancsak 6 kilára való földdel rendelkezett, ezeket Bolhás lakói vetet­ték be ősszel és tavasszal. Az alsóbolhásiak 9 kila. a közénbolhásiak 3 kila mag elvetésére kötelezték magukat. A felsőbolhásiak fél kila köles elvetését és egy kenderföld termésének betakarítását végezték el szol­gáltatásként az eklézsiának 1745-ben. A felsoroltakon kívül még 5 sze­kér széna, 1 q só, 25 font faggyú és 24 kocsi fa jelentette a lelkész já­randóságait.'" Annak ellenére, hogy a református egyház volt egyedural­kodó Bolháson, mégsem találunk a falu református lakosságára vonatko­zó számadatokat egyházkerületi 18. századi összeírásokban. Már esett szó arról, hogy a három Bolháson 121 volt a katolikusok száma. 1771­ben a nem ismert számú református lakosság mellett 254-re gyarapo­dott a katolikusok száma, és 20 lutheránust jegyeztek a faluban. 51 Ezek­ben a számadatokban, főleg a katolikusoknál, már bizonyára a külterü­leti lakott helyek népessége is szerepel. 1794 és 1797 között kőtemplo­mot építettek Bolháson, ennek elődjét említi a II. József kori katonai leírás. Kenessey István királyi tanácsos a református egyházkerület gond­noka volt a 18. század közepéig. Felesége, Szondi Zsuzsanna korábban elhunyt férje kívánságára 57 100 Ft-ról végrendelkezett. Az összegből 10 000 Ft-ot a Pápai Eklézsiának, 2000—2000 Ft-ot a Felsősőrsi Eklé­zsiának, Sárospataki Kollégiumnak, valamint a Debreceni Kollégium­nak, 10 000 Ft-ot a hazai patvaristák tanulására, 10 000- Ft-ot a szegé­nyeknek, 300—300 Ft-ot a mezőlaki és a balhási prédikátornak hagyo­mányozott 1753-ban. 52 ' 1745-ben már tanítója is volt a településnek. Győri János iskola­mester járandóságai között Alsóbolhásról évente 10 forintot és 10 kila búzát, Felső- és Középbolhásról pénzben ugyanennyit, búzából 10 köbölt

Next

/
Thumbnails
Contents