Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kállay István: Magyaralmás
is csatlakozott hozzá. Közösen a jegyző házára támadtak, úgyhogy az kénytelen volt elrejtőzni, Nagy Károly szolgabíró a megyei ideiglenes bizottmánytól azt az utasítást kapta, hogy a rend helyreállítására „minden célszerű békítési módot, használjon fel". Amennyiben erőfeszítése nem lenne sikeres, katonaságot is alkalmazhat a rend, a béke helyreállítására. A fehérvári katonai parancsnok 45 sorkatonát küldött ki. A támadókat elfogták és a megye fogházába kísérték. Az elöljáróság a rend további fenntartását magára vállalta. 7 "' A megye a rendzavarást „közönséges bűnvádi kihágásnak" minősítette. Az április 3—4-i megyei közgyűlésen minden helység elöljárói megjelentek. Ez akkora tömeget eredményezett, hogy a közgyűlést a megyeház udvarán kellett tartani. Ügy határoztak, hogy a nádornak, a követi táblának és a független magyar minisztériumnak „öröm feliratokat" küldenek.™ 1848. május 1-én a megyei bizottmány tagja lett a jegyző és a bíró.'' 1848. szeptember 27-én Vigyázó Ferenc, a tapolcai nemzetőrök itt állomásozó parancsnoka elfogta azokat a kocsikat, amelyek Iszkaszentgyörgyről Székesfehérvárra élelmiszereket szállítottak a horvát katonáknak. 78 Szeptember 29-ére Kisfaludy őrnagy vezetésével a sümegi önkéntesek Magyaralmásra vonultak, hogy a Székesfehérvárra és Pátkára vezető utat megfigyelés alatt tartsák. A pákozdi csata után 500 menekülő horvát Magyaralmás térségében akarta elérni a derékhadat. A lakosság felkelt a betolakodók ellen és üldözőbe vette őket. 30-nál többet meg is öltek. 71 ' 1848. október 30-án a lakosok kérték, hogy a féléves bormérést ne egy, hanem két helyen engedjék meg nekik. 1849-ben az almásiak otthagyták a karádi uradalmat, ahol arattak. Azt mondták, hogy ha az uraság azt kívánja, hogy az eleség ne maradjon kint a földön, jobban nyissa ki az erszényét. 8 " 1849-ben az almási zsellérek kérvényezték, hogy az uradalomtól tűzifát kapjanak. Arra hivatkoztak, hogy atyáik a tűzi- és épületi a jogáért „ezelőtt mintegy 20 esztendőkig" a megyének adóztak. Most, amikor kérvényüket az urasághoz benyújtották, tagadó választ kaptak. Sérelmük orvoslását a megyétől kérték. Az ügyet a visszatért osztrákok zárták le: a katonák még a rőzseszedés jogát is megtagadták. 81 1851-ben Fényes Elek magyar faluként említi, katolikus és református anyaszentegyházzal. Határa gazdagon termi a búzát, szőlőhegye és erdeje van. Lakóinak száma 1071, ebből 41 német. A földesúr gróf Eszterházy Miklós. Területe 1856-ban 3800 hold. A jegyzőt Kecskédy Sándornak hívták. 82 Az 1855. évi vizitáció szerint az iskolaépület tűrhető karban volt. 71 gyermek tanult, 28 fiú és 43 lány. 1360-ban 75-en tanultak (35 fiú, 40 lány). 83 A jelentések szerint a szociális helyzet jó lehetett. 1860-ban pl. „nincsenek elhagyottak"; az árvákról, özvegyekről, elesettekről gondoskodtak, szükség esetén segélyt adtak nekik. Bába volt a faluban, munkáját a presbitérium ellenőrizte. 8 '' 1860-ban Fejér vármegye bizottmányának tagja lett Boross Mihály bíró, Major Dávid szabómester. Pálfy János és Somogyi János. 8 '
