Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Várnai Tamás: Mátyásdomb

A község és környéke a németek szívós ellenállása következtében hónapokon át súlyos harcok színhelyévé vált. Az 1944. december 4-ről december 5-re virradó éjjel a szovjet 62. gárda lövészhadosztály felderítő csoportja Feketepusztáig nyomult előre és rohammal megsemmisítette a magyar 34. tábori tüzérosztály 1. és 3. ütegét, 1945. december 5-én a Feketepuszta körzetében összpontosított német; 128. sz. tüzérezred tűzcsapásaival támogatta a visszavonuló egységeket. December 6-án felszabadult Feketepuszta. Még e nap Fánipuszta, Szunyogpuszta és Űztelek körzetéből vonult ki a német védelem, akik Enying északkeleti széle, Attilapuszta — Ecsipuszta terepszakaszon igyekeztek új védelmi vonalat kiépíteni. 1945. február 11-én a német „Schullenburg" harccsoport támadása az Űjkútpuszta déli széle — Ecsipuszta — Kisláng déli — délkeleti széle terepszakaszon elakadt. Az esti és éjszakai órákban a német 3. páncélos felderítő osztály Feketepusztáig, Ágostonpusztáig jutott. 1945. március 6-án a németek utolsó támadó hadműveletének célja a Dunához való kijutás volt. A németek kisebb sikereket értek el. 1945. március 7-én betörtek Ágostonpusztára, ahonnan kiszorították a szovjet csapatokat, de Enying és Feketepuszta közötti terepen a szovjet csapatok megállították a németeket.

13 Az 1945. március 16-án megindult szovjet offenzíva eredményeként gyorsan szabadultak fel a települések, köztük Feketepuszta is. Ez március 21-én történt. A harcok során 45 szovjet katona vesztette életét, akik Dégen vannak eltemetve. A harci cselekmények során 3 mátyásdombi személy is meghalt. * A felszabadulás után a puszták népe új életet kezdett. A mai Mátyásdombot alkotó puszták 1952-ig Dég közigazgatási területéhez tartoztak. 1945 tavaszán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 4 pártja alakult meg itt. A Magyar Kommunista Párt, vezetője Kovács András, a Nemzeti Parasztpárt, vezetője Magyar István, a Szociáldemokrata Párt, vezetője Bodri László, a Kisgazda Párt, vezetője Ács József lett. Nagy horderejű változás volt a földreform és a telepítés végrehajtása. Feketepusztán is működött Földigénylő Bizottság. Tagjai: Buzási József, Vass Vendel, Kócz Sándor és Tüttő János voltak. A kisiparosok 3 kat. holdat kaphattak. A volt cselédeket családjuk nagysága alapján 3 kategóriába sorolták. 3 tagú család 8 kat. holdat, 3—-6 tagú család 10 kat. holdat, ennél nagyobb család 15 kat. holdat kapott. Kiparcelláztak kb. 400 házhelyet, melyek jelentős részén az építkezések is megindultak. A juttatott föld mennyisége 4300 kat. hold volt. A Déghez tartozó puszta igazgatása nehéz feladat volt. A nagy távolság súlyos gondot jelentett. 1948. május 23-án a dégi képviselő-testület intézkedett, és Ecsipusztát, Pálmajort, a kislángi Ágostonpusztát az enyingi postahivatalhoz csatolták. Feketepusztán postaügynökséget 1949. április 4-én szerveztek, de közigazgatási kirendeltség felállításáról is szó esett. A képviselő-testület a tömegszervezetek tevékenységét és — szerény mértékben — a közművelődést is támogatta. 1949-ben a feketepusztai EPOSZ 500, a MNDSz 400 Ft segélyt kapott. A népkönyvtár 100 Ft-os, a háziipari tanfolyam 300 Ft-os támogatásban részesült. A könyvtárat az 1946-ban alakult Földművesszövetkezet hozta létre.