Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Várnai Tamás: Mátyásdomb

Az egészségügyi teendőket dr. Haug Antal, dégi körorvos és Vágvölgyi Margit védőnő látták el. Szülésznők 1959-ig tevékenykedtek a községben. Nagy nehézségek közpette indult meg 1945 tavaszán az iskolai oktatás. Az iskola bútorzata és iratanyaga a háború során elpusztult. Ennek ellenére a tanítás 1945. április elején megindult Rohling Frigyesné tanítónő irányításával. Ülőalkalmatosságot a tanulók otthonról hoztak, a tüzelőt a szülők adták össze. 1946-ban már két nevelő működött. Ekkor érkezett a községbe Fóris József, aki az államosítás után az iskola igazgatója lett. 1946-ban 3, 1949-ben 4 1 anító működött az iskolában. 1947-ben anyagi segítséget is (két hold föld jövedelmét és állami segítséget) kapott az iskola. Ebből a legszükségesebb dolgokat be tudták szerezni. Az iskolának 1947ben 141, 1948-ban 168 tanulója volt. Jóval nehezebb -helyzetben volt ezen a téren a mai községet alkotó többi puszta. 1947-ben a kultuszkormányzat Dég-Pinkóc, Dég-Pálmajor, Dég-Ecsi, Dég-Ágoston pusztákon körzeti vándoriskolát szervezett.

14 Az első telepesek Feketepusztára 1946-ban érkeztek, így a telepes község létrehozása 1946-ban elkezdődött. A dégi képviselő-testület 1946. szeptember 13-án felvett jegyzőkönyvében az áll, hogy kb. 100 telepes család érkezik a pusztákra. Az Országos Földbirtokrendező Tanács szerint is a Feketepuszta—Pálmajor—Ecsipuszta—Pinkócpuszla területén alapítandó telepes községbe 50 család érkezett. 1946. december 13-án a képviselő-testület a lakosság megnövekedett számáról tudósított. Szükségesnek tartották a telepfelügyelőség, orvos, védőnő, közigazgatási alkalmazott részére megfelelő helységek biztosítását. A telepes községhez:csatolták Dég közigazgatási területéből Ágostonpusztát, Fánimajort, Pálmajort, Pinkócpusztát. Az említett pusztákon kívül hozzá került Kislángtól 533 kat. hold föld (Ecsipuszta egy része), Lajoskomáromtól 291 kat. hold. így a telepes község összterülete 6123 kat. hold lett. A művelt területek (aranykorona értéke 131 548,25 Ft) közelében 10 km-nyi körzeten belül csak Kisláng községet találjuk (7,3 km). 1949Feketepusztán 68 lakóház volt. A telepes község központjában 546 házhelyet jelöltek ki. 1950-ben elkezdődött az új tanácsház építése. 1951-ig 93 családi ház építéséhez biztosítottak kölcsönt és az építkezések is megkezdődtek. 1958. márciusáig 150 család telepedett itt le. A telepesek 20%-a helybeli, 35%-a Gelejröl (Borsod megye) 35%-a Egerbaktárói (Heves m.) 10% több, más helységből jött. 1960-ban már 237 házat írtak itt össze. Az 1960-as évek végéig egyenletesen gyarapodott: 1949-ben 1172 fő, 1960-ban 1267 fő, 1966ban 1403 fő. Öt külterület tartozott hozzá, ahol 1959-ben a lakosság 25%-a élt. A település a mezőgazdasági jellegét napjainkig megtartotta. 1960-ban az ipari keresők 6%-ot, a mezőgazdaságból élők 85%-ot, egyéb foglalkozásúak 9%-ot tettek ki (100%). A község életére kb. 1970-ig a lehetőséghez mérten lendületes fejlődés, ezt követően sajátos kettősség jellemző, amely további fejtegetéseinkből kitűnik majd. 1968-ban Mátyásdomb Fejér megye 104 községe közül agrárfejlődés szempontjából a 9. helyet foglalta el.

15 A telepes község önálló tanácsú községgé alakulása 1952. január l-jén történt meg. Az 1950 októberében megalakult dégi tanács végre-