Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Várnai Tamás: Mátyásdomb

vasútat épített, melyet eleinte lovak, később mozdonyok vontattak. Ez a kisvasút Lepsényből kiindulva érintette Attilapusztát, Ágostonpusztát, Feketepusztát, Pálmajort, Fánimajort, és Dég községbe vezetett. Főleg teherszállításra használták, de évtizedeken át ez volt a személyszállítás egyetlen eszköze is. 1925-ben a Dégtől 10,5 kilométerre levő Feketepusztának 450 lakosa volt. A későbbi Mátyásdombot alkotó puszták népessége 1910-ben 740 fő, 1949-ben 1171 fő volt.

10 A felszabadulás előtt néhánykisiparos — 1 fodrász, 1 bognár, 2 cipész és 1 kovács is élt Feketepusztán. Feketepusztán kastély épült, melyet a felszabadulás után közcélokra használtak. 1885-ben iskolát létesítettek, melynek ekkor 45 tanulója volt. 1896/1897. tanévben az iskolát 52 tanuló látogatta. Az 1930-as években már valamelyest utcás település Feketepuszta, ahol 11 cselédház volt. Kilenc keskenyebb és két szélesebb. A keskenyebbekben két, a szélesebbekben négy cselédlakáshoz tartozott l-l közös konyha. A gazdáknak és az uradalmi iparosoknak szoba-konyhás lakásuk volt, és itt villany égett. A cselédek konvenciójához 18 q gabonán tartozott Tarthattak ezenkívül az uradalom takarmányán 1 tehenet és 1 borjút féléves korig, továbbá két anyakocát és azok szaporulatait. Illetményföldjük 200 négyszögöl krumpliföldből és L- magyar hold kukoricaföldből állt. A cselédek asszonyai és a felnőtt családtagok a termés tizedéért krumplit szedhettek. A mezőgazdasági termékek egy részét helyben dolgozták fel. A bérlő szeszfőzdéjében répából, kukoricából és krumpliból szeszt főztek, a bérlő malma a cselédek és summások részére is őrölt. Az 1930-as években jelentősen fejlődött a gaabonatermelés. Ekkor már kétemeletes magtár is volt itt. Volt még az uradalomban 1 gépműhely és 1 kovácsműhely is. Az állattenyésztés is sokat fejlődött. A két tehénistállóban, 120 db szarvasmarha fért el. Évente 80 db ökröt hizlaltak. Igen fontos volt a lótenyésztés. Nem csupán igáslovakat, hanem versenylovakat is tenyésztettek Feketepusztán. (Angol, félvér és nóniusz fajtákat.) A sertés- és birkatenyésztés jelentőségére utal a nagy sertésszállás és birkahodály. Az eladásra szánt állatokat a kisvasút szállította Lepsénybe. A felszabadulás előtt az uradalmak tavasztól őszig idénymunkásokat alkalmaztak. Nagy számban jöttek az uradalmakba idénymunkások Borsod, Békés és Heves megyéből. A felszabadulás után a summásokból került ki a telepes lakosság jelentékeny része.

11 * Az első és a második világháború jelentős anyagi- és véráldozatot követelt a puszták lakóitól is. A lakosság sokat nélkülözött, a hatóság sem állott hivatása magaslatán a szociális juttatások területén. A második világháború idején 17 fő halt meg a pusztai lakosságból: (Czibik Miklós, Dörögdi Mihály, Buza István, Király Lajos, Kovács Sándor, Ács György, Csík József, Czetli József, Horváth József, Russz István, Tilhof István, Molnár Ferenc, Lepsényi Ferenc, Dávid Ferenc, Pető György, Hegedűs István, Pákász Tibor.)

12