Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

nálta, minden ellenszolgáltatás nélkül. Ők művelték a katolikus egyház 90 mérős földjét. Irtásföldjeiket elvették és rétjeik közé sorolták. Panaszolták, hogy 44 Ft értékű szalmát, amelyet az allodiális marhák számára szállítottak, nem fizettek ki nekik/'

1 Az 1768. évi úrbéri vizsgálati jegyzőkönyv szerint a határban két egykerekű malom működött. Mindkettőt a község építette, de a földesúr, bizonyos adósság fejében, elvette. A határ hegyes és erdős, ezért sarjút nem lehet kaszálni. Vonós marháknak, fejős teheneknek a legelő elegendő. Az erdőben kivágott fák ágaiért a község 1767-ben 20 Ft-ot fizetett. Szőlőhegye volt, de csak negyedévig mérhettek bort. De még ezt a jogot is a földesúr évi 53 Ft-ért bérbe vette. A kebelbéli számvevőnek évi 28 Ft 20 d-t, a tatai kancelláriának 12 Ft 25 d-t kell fizetniük. Erre néhány éve kényszerítették a falut. Almáson ekkor csak negyedhelyes jobbágyok laktak. A mérnök kimérése szerint egy egész helyre 160 pozsonyi mérős föld esett. Minden terményből kilencedet és tizedet adtak. A hegyvám viszont nem volt szokásos. A földek kimérésekor az uraság 576 pozsonyi mérős földet tartalékolt. Ezt a földet a jobbágyok dézsma, valamint mérőnként 12 1/2 d bérért használták/'

2 Az 1768. évi úrbéri tabella szerint a helységben 63 jobbágy, 10 zsellér és 6 hazátlan zsellér lakott. Csak egy jobbágynak volt 1 1/8 telke, a többiek 1/8, 2/8, 3'8 és 4/8 sessiót bírtak. A jobbágyok összesen 16 6/8 sessióval rendelkeztek, amely 39 3/4 pozsonyi mérős belsőségből, 658 1/2 hold szántóföldből és 46 szekér szénát termő rétből ált. Terheik: 1196 nap marhás, vagy 2393 gyalogrobot, 63 Ft cenzus, 22 öl tűzifa, 135 font fonás, 22 icce vaj, 35 kappan, 35 csirke és 278 tojás. A zsellérek fejenként 1 Ft cenzust fizettek és évi 18 napot robotoltak. A lakosok évi 12 nap robotot teljesítettek.

43 Az uradalomnak 1768-ban az alábbi bevételei származtak az uradalomból: házascenzus 69 Ft (69 ház után), kulinaria megváltása 25 Ft, 2 árenda 9 Ft, 2 „albérlő" 4 Ft, mészárszék 5 Ft, 500 allodiális juhból 500 Ft, aratási pénz 14 Ft, földbér 49 Ft, méh- és báránykilenced 53 Ft, Pálffy Mihály nemes 1/2 telek után 25 Ft, aratási pénz a pusztákról 15 Ft, 1196 igás és 354 gyalogrobot 549 Ft, kocsmáitatás 1024 Ft, termények 663 Ft, tized- és kilencedbor 480 Ft, úrbéres faszolgáltatás 613 Ft, allodiális termények 23 Ft, 1768. évi összes bevétel 4126 Ft. Az 1769. évi 4963, az 1771. évi 8822 Ft.

44 A faluban katonai kvártélyos ház állott, amelyet a lakosság tartott fenn. 1770-ben Fejér vármegye közgyűlése figyelmeztette az uradalmat, hogy az úrbéri szabályozás szerint köteles épület- és tűzifát adni a jobbágyoknak a ház fenntartásához. A következő évben a magyar királyi helytartótanács szintén erre intette az uraságot.

45 1772-ben néhány jobbágy engedélyt kapott irtványföld létesítésére. A Pap-haraszt nevű 83 1/2 mérőnyi, és Both-hegyen 64 1/4 mérőnyi területet 9 jobbágy öt szabad évre megkapta. Az öt év eltelte után minden mérő után 50 d-t fizetnek. Ha három év alatt nem irtanák ki a területet, a szabad esztendőkre is mérőnként 50-50 d-t fizetnek.

46 1774—1775-ben 57 jobbágy (14 fiú- és 3 lánygyermekkel), 9 zsellér, 8 hazátlan zsellér, 6 szolga és 6 kézműves lakott 68 harmadosztályú házban. Állataik száma: 30 ökör, 35 tehén, 4 tinó, 8 borjú, 84 ló, 38