Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

sertés, 151 juh. A földek megoszlása: 471 hold szántó, 209 kaszás rét és 200 kapás szőlő.

47 Az uradalom 1775. évi bevétele összesen 3742 Ft. Ebből az úrbéres telkekből 641 Ft, az árendás telkekből 327 Ft, a birkás árendája 600 Ft, a mészárszéké 25 Ft, báránytized 54 Ft, gabonakilenced és -tized 1250 Ft, két malom 359 Ft, úrbéres fa 22 Ft, borkilenced és -tized 204 Ft, kocsmáitatás 259 Ft. 20 1/8 úrbéres és 12 4/12 nem úrbéres (kivételezett: árendás, pap, uradalmi alkamazottak, jegyző stb.) telket tartottak nyilván.

48 Az 1784—1787. évi népességösszeírás 100 házban 112 családot, öszszesen 592 lelket talált. Ebből pap 1, nő 300, nemes 33, jobbágy 48, polgár és paraszt örököse 36, zsellér 61, polgár vagy mesterember 10-10, egyéb 13. Az 1—12 éves gyermekek száma 67, a 13—17 éveseké 22. A paróchia, a kocsma és a falun kívüli majorság kőből épült, a templom viszont elhanyagolt állapotban volt. Félórányira egy kis tó terült el, szilárd gáttal és egy kis malommal. A lakosok — adás-vétel céljából — a fehérvári vásárokat látogatták.

40 A lakosság magyar, földesura gróf Eszterházy János.

50 II. József parancsa és a magyar királyi helytartótanács rendelkezése alapján összesítő táblázat készült az úrbéri szerződések adatairól. A falut II. osztályba sorolták, 63 jobbággyal, 10 zsellérrel, 7 hazátlan zsellérrel, 19 telekkel. A belsőség 40 2/8 pozsonyi mérős, a szántó 768 2/8 hold, a rét 46 4/8 kaszás. Az évi marhás robot 1251 6/8, a gyalogrobot 2727 4/8 nap. Az évi cenzus 73 Ft, a szolgáltatás: 19 öl fa, 114 font fonás, 19 icce vaj, 38-38 kappan és csirke, 228 db tojás. A falu saját birtoka: 3 kaszás rét, a kocsmaadó havi 6 Ft.

51 1789-ben a lakosok kérték az uradalomtól, hogy az addig 400 Ft-ért bérelt allodiális földeket továbbra is árendálhassák. Eddig nem sok hasznot húztak belőlük, mert igen elhanyagoltak voltak, trágyázni kellett és a perjétől megtisztítani.

52 1791-ben a szőlőhegyről való törköly akóját 40 d-ért ajánlották fel az uradalomnak.''

1

' 1793-ban egy új malom építését tervezték.

5

'

1 1795-ben a szőlőhegyen 98 jobbágy bírt 59 523 négyszögöl kukoricaés egyéb földet. Addig ötödöt adtak utána, ezután minden 1/5 öl után 1 d-t.

55 1803-ban a bérlő birkásra panaszkodtak, aki a jobbágyságnak átengedett irtott erdőterületet magának foglalta el. A következő évben a falu úrbéri panaszát a helytartótanács rendelete értelmében, Zlinszky Imre szolgabíró vizsgálja.

56 A jelentésre a helytartótanács a következő észrevételeket tette: az 1500 évi 29. artikulus szerint előbb a kilencedet, azután a tizedet kell beszedni azokon a birtokokon is, ahol az egyházi tizedet a földesúr bérli. Az ötöd szedése viszont jogtalan. A vármegye vizsgálja ki, milyen jogcímen adják ki azokat a földeket árendába, amelyeket a földesúr köteles volna az előírt úrbéres szolgáltatások mellett jobbágy telekként kiosztani. A panasz szerint a földesúr az 1802. évi új telekfelosztáskor jelentős maradványföldeket sajátított ki. A vármegye ezt vizsgálja meg, és amennyiben igaz, a maradványföldeket csatolja az adóalaphoz. Az Árpád-völgy nevű területet, amelyet a földesúr engedélyével a jobbágyok tettek közös legelőből szántófölddé, meg kell