Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

járjanak, a katolikus plébános stólajogának a tiszteletbentartása mellett. A veszprémi püspök a helytartótanácsnak ezt a rendeletét úgy értelmezte, mint amelyik megszüntette a kálvinisták működését Almáson.

33 1770-ben Mestery János ludimagister oktatta a trivium ismereteire és a katekizmusra a gyermekeket. Javadalma 20 Ft készpénz és 10 mérő búza. 12 mérős szántóját a jobbágyok szántják, aratják és termését behordják. Kapott még 8 öl fát és 1 kocsi szénát. 1773-ban a Lexicon locorum 2 ludimagistert említ. 1781-ben a katolikus tanulók száma: 19 fiú és 15 lány. 1783-ban a tanító Virág György. A községtől egyszobás hajlékot kapott, amely egyszersmind tanterem is. Évi 20 Ft-ot és az uraságtól 16 pozsonyi mérős földet kapott. 1786—1787-ben 258 katolikus élt itt. Almástól fél óra járásra két házban 8, két órányira a malomban 6 lélek élt. Filiái Keresztes és Igar.

3/i 1772-ben a református lakosok az uralkodóhoz fordultak panasszal: gyermekeiket korábban a lelkészük, majd a nótáriusok tanította, de ezt most Fejér megye megtiltotta. 1780-ban református iskolarector volt a faluban, 15 Ft évi fizetéssel és természetbeniekkel. A borkollektát megajánlás szerint kapta, minden gyermek után 1 mérce zabot, 1 csirkét és a temetés után 20 kr-t.

35 1787-ben a református egyház Húri Mihály házhelyét vette meg az iskola mellett. 40 Ft-ért, oratórium céljára. Azzal kértek engedélyt oratórium építésére, hogy a telek után évi 4 Ft 60 d árendát fizetnek. A helytartótanács mindezt azzal a feltétellel engedélyezte, ha nem hoznak be lelkészt, hanem továbbra is Keresztes filiája maradnak. A református tanító a superintendens engedélyével végezhetett prédikációt és imádságot is. Az uradalom a határból követ és téglát méltányos áron adott nekik. Az egyházközségeknek 720 Ft-ja volt az építkezésre.

30 Az almási uradalmat 1759-ben írták össze. 13 egésztelkes, 25 féltelkes és 18 negyedtelkes jobbágy élt itt, az egész telkek száma 30. Az úrbéri szolgáltatás alól ki volt véve a katolikus plébános, a tanító, a sekrestyés és a jegyző. A juhászat bérlője 300 Ft-ot fizetett évente. Szintén bérbe volt adva a pálinkafőzőház és a mészárszék. A zsellérek száma 4, a hazátlan zselléreké 3. Az uradalom készpénzbevétele 765 Ft 10 d. Az alsó malom 1 kerékkel, felülcsapóval, a felső malom 1 kerékkel őrölt. 1757-ben új juhászától kezdtek létesíteni: juhászház épült, két hodállyal/" 1760-ban Csákvár és Magyaralmás tizedét gróf Eszterházy Ferenc évi 40 Ft-ért bérbe vette Nesselrode Ferenc fehérvári préposttól.

38 A földesúr 1764-ben kötött szerződést a jobbágyokkal. Előzőleg (1760) Böhm megyei mérnökkel a falu határát felmérette és megállapította, hogy 121 negyedhely kitelne a szántóföldekből. Minden negyedhelyre jutna a három vetésforgóban összesen 37 1 '2 pozsonyi mérő alá való föld. Mivel azonban a szántóföldek egy része homokos és sovány, a szükséges trágyázás pedig terhet jelentene, inkább a jobbágyok legelőjét gyarapította. Ezért a határt 60 negyedre osztotta ki, a kivételezett telkekre 576 pozsonyi mérős szántókat szakítva ki. Ebből 90 pozsonyi mérős szántó a katolikus egyházé, 108 a plébánosé, 45 a katolikus tanítóé, 45 a jegyzőé, 150 a birkásé, 108 az urasági szolgáké és 30 az egyházfié. A faluhoz közel eső harasztot a 60 negyedtelkes gazda között