Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

sősorban a tsz megalakulása után, ennek keretében folyik. A hagyományos tehéntenyésztésen kívül 1966-ban 24 hízómarhát is tartanak. A sertéstenyésztésnek kb. fele a tsz-é. (Meg kell jegyezni, hogy sertést nemcsak a mezőgazdaságban dolgozók, hanem jóformán minden család tart.) Érdekes módon még most is mind zsírfajta. A juhtenyésztés valószínűleg a tsz megalakulásával kezdődik. Érdemes megjegyezni, hogy az 1935. évi 2360 baromfi 1966-ra háromszorosára, 7179-re nő. Oka hasonló mint a sertéstenyésztésé. A baromfiakat minden háznál szívesen tenyésztik, akár a tsz-tagok háztájiban, akár a többi dolgozó. A tsz baromfitenyésztéséről adatunk nincs. A rét és legelő aránya — mint láttuk — 1895 óta alig változik, bár a legelő valamivel nagyobb. Természetesen az állatállományt elsősorban takarmányon tartják. A takarmánynövények vetésterülete az 1936. évihez képest valamenynyire csökken. 1962-ben így a kukoricáé (24%) és a csalamádéé (14%), az árpáé emelkedik (11%), új növény a zabos bükköny (6%).

162 Az állatsűrűség 1963-ban 18, nagyobb mint a járásé, ahol 15.

163 (Az állatsűrűség az 1 kh-ra jutó számosállatok számát jelzi.) 1953-ban a tsz-elnök örömmel számol be arról, hogy a község ma, amikor az egyéni állatállomány csökken, több állati terméket ad el a népgazdaságnak, mint régen bármikor.

164 1964- ben a tsz-elnök megállapítja, hogy a Napsugár tsz a jobban gazdálkodó tsz-ek közé tartozik a járásban. Megvalósult a gépesítés, öntözőtelepet létesítenek. A kenyérgabona, napraforgó és a cukorrépa kiváló terméseredményt adott, a szálastakarmányoknál visszaesés mutatkozik. Legnagyobb probléma, hogy az átlagéletkor megközelíti a 60 évet, ezért a sürgős munkákat nem mindig tudják végrehajtani és az állami támogatásra továbbra is szükség van.

165 1965- ben a tejtermelés a járási átlag körül van, de a szarvasmarhaállomány nagy része gümőkorral fertőzött. A sertéstenyésztés fejlesztése érdekében a tsz 30 süldőt vásárolt. A sertésszaporulat felülmúlja a járási átlagot. A juhtenyésztés a tsz legszebb ágazata, melyet elsősorban a grozníj fajú kosoknak köszönhet.

160 1966- ban arról panaszkodik a tsz-elnök, hogy tovább romlik a munkaerőhelyzet a tsz-ben, de ekkor már 9, 25 éven aluli dolgozik itt 3 erőgépen. A tsz-nek 73 nőtagja van, de csak 40-nek lehet a munkájára számítani. Az átlagkereset eléri már az 1200—1300 Ft-ot.

167 Mindezek az adatok arról tanúskodnak, hogy az országos problémák Kisapostagon is jelentkeznek, de arról is, hogy a tsz már ekkor elérte, sőt túl is haladta a régi termelési szintet. Sajnos, nincsenek későbbi adataink az intézmény további fejlődéséről. Amilyen mértékben csökken a mezőgazdasági lakosság száma, olyan mértékben nő az iparból élők száma. 1949-ben 7,8% az iparból élők, 1960ban 26%, 1970-ben 50%, 1980-ban 58%, az aktív ipari keresők aránya.

168 A mi szempontunkból természetesen nem az ipari népesség számának vagy arányának feltüntetése fontos, hanem az, hogy vajon a lakosság hány százaléka jár munkába a község határain kívül, és mennyi dolgozik a községben, hisz nemcsak az ipari munkásság, hanem az építőiparban, kereskedelemben, közlekedésben, sőt a közigazgatásban dolgozók jelentős 7 FMTÉ 20. 97