Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

részének a község határán kívül van a munkahelye. Másik hasonlóan fontos kérdés, hogy hol találjuk meg ezt a munkahelyet. Az első kérdésre feleletet adni nem tudunk, legfeljebb következtethetünk rá. Az viszont biztos, hogy a községből túlnyomórészt Dunaújvárosba járnak munkába, méghozzá elsősorban a Dunai Vasműbe. Ezt tükrözi az a tény is, hogy a férfidolgozók lényegesen nagyobb %-a dolgozik az iparban, mint a nőknek, ti. a nehézipar elsősorban férfimunkaerőt igényel. A helyi ipar továbbra is teljesen jelentéktelen, 1974-ben pl. összesen 13 kisiparos dolgozik a faluban.

169 1966-ban a tanács fuvaros kőműves és lakatos. 1965-ben szikvízüzem működésére ad ki iparengedélyeket.

170 Ez a csekélyszámú adat is egyértelműen bizonyítja, hogy a falusi ipar funkciója továbbra sem változik, sőt a javuló közlekedési helyzetet figyelembe véve inkább romlott, hisz a lakosság szükségleteinek jelentős részét Dunaújvárosban elégíti ki. Az iparhoz hasonló a helyzet a kereskedelemben is. A 60-as években sűrű a lakosság panasza, hogy a helyi boltok nem elégítik ki kellőképpen a lakosság igényeit.

171 A községben két bolt működik, ezek forgalma:

172 1974. 1980. Vegyes iparcikk 1139 841 Élelmiszer 3052 3804 Az adatok is világosan mutatják, hogy a falu egyre kevésbé önellátó. A fenti adatokból arra következtethetünk, hogy a községi ipar és kereskedelem összesen legfeljebb 20—30 főt foglalkoztat. A többi helyben dolgozó (tanácsi dolgozók, pedagógusok, stb.) száma még ezekénél is kevesebb, úgyhogy már 1960-ban alig haladja meg a helyben dolgozók száma az ingázókat, 1970-ben már kisebbségben vannak. Így a falu jellegzetesen bejáró község lesz, ami jellegét is teljesen megváltoztatja. Sajnos, az ingázók sajátos problémáiról megint nincs adatunk, a hatvanas évek tanácsülései speciális problémáikkal (közlekedés) egyáltalán nem foglalkoznak. A község — mint már láttuk — az 50—60-as években fejlődik elsősorban, de ilyenkor is előfordul, hogy a fejlődés stagnál. 1958-ban pl. a község fejlődéséből semmit sem tudnak végrehajtani, mert a kofa nem folyik be,

173 ugyanakkor tervezik 10 db közvilágítási lámpa beállítását,, a temetőben hullaház építését, a Kossuth utcában járdaépítést, a községi ta^nács szolgálati lakásának rendbehozását (mindezt 120 E Ft-ért).

17/1 1963ban befejezik a község villamosítását.

175 1964-ben járdaépítéshez 5000 m

; követ és 105 tonna kohósalakot vesz a község. Szerencsére ehhez olcsón jut hozzá a Dunai Vasműből.

176 1965-ben a járdaépítést, művelődési otthont fejezik be, sportmozgalmat támogatják, a művelődési otthont fejlesztik: Év végére a feladatokat végre is hajtják, a villanyhálózatot is tudják bővíteni.

177 A következő évben, bár a járdaépítés szünetel, 2 km-es vizesárkot tudnak építeni és szabadstrandokat jelölnek ki.

1

'

8