Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)
Kisapostag
telei gőzmalom áll, nincs fűtőanyaga. Ezért a kisapostagi nemzeti tanács fűtőolaj kiutalását kéri. 84 A jegyző és bíró nem számolt el 1919. március 21-ig a rájuk bízott pénzzel, ezért a munkástanács a kormánybiztoshoz fordul kérelmével. Jellemző a helyzetre, hogy néhány nappal később, március 27-én a kérés már követeléssé változik. 85 Ebben az időben már a földművesszervezet átalakult kommunista párttá (március elején). 86 Április 7-én Kisapostagon is megválasztják a tanácsot. 87 A tanács tagjai: Varga István, Gyöngyösi János, Chalupka János, Váczi Pál, Kopecz Károly, Kiss Mihály, Augusztinyi Antal, Juhász József, a direktórium tagjai: Chalupka János, Gyöngyösi János, Kopecz Károly. A községből Fecske Pál bekerült az adonyi járási tanácshoz. 88 Az a tény, hogy a kis falu egyik képviselője a járási tanácsba is bekerült, arra mutat, hogy Kisapostag a járás életében is szerepet játszott a Tanácsköztársaság idején. Sajnos, a Tanácsköztársaság napjairól adataink nincsenek, de Cseh István földművest a kommün alatti működés miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték. 89 Nem maradt hatás nélkül a Tanácsköztársaság azért sem, mert 1927-ben a főispáni jelentés szerint Pap Géza kovács, Cseh István, Micsinszki János, Bendikt Pál, Faló Sámuel, Faló Mihályné földművesek és Huszarik Sándor kovács kommunista hajlamú egyének, jóllehet kommunista mozgalom nyomára nem bukkantak a megye vezetői. 90 Annak, hogy a munkásmozgalomnak viszonylag kevés híve maradt a faluban, társadalmi gyökerei érthetőek. A lakosok legnagyobb része kis- és középparaszt, akik bár időnként elégedetlenek, gyökeres változásnak sohasem voltak hívei. Igaz, bőven akadnak nincstelenek, ezek száma mégsem akkora, hogy komolyan szervezkedni tudtak volna. A költségvetés összege az inflációs időkben rohamosan emelkedik: 91 1919. 1923. bevétel 71 K 198 438 K kiadás 7751,33 K 5 394 138 K pótadó 135,7 % 10 000 % Mint látjuk, az inflációs években a község bevételei gyakorlatilag semmivé válnak, és a kiadásokat a pótadóból kellett fedezni, melynek összegét rendkívüli módon meg kell emelni. A községben a Nagyatádi-féle földreform idején nem tudnak semekkora földet adni, hisz a község egész területe kisbirtokból áll. Végül a földigénylők a baracsi határban 110 kh szántót, a kisapostagi határban 10 házhelyet kapnak. 9 * A község javadalmi föld címén 14 kat. hold földet igényel. Mégis 1926. júl. 11-i közgyűlésen a képviselőtestület határozatilag kimondja.
