Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

hogy a földbirtokreformmal kapcsolatban a község részére megítélt 14 kh föld igénybevételétől eláll.

93 1937-ben a járás főszolgabírója szerint a községben egészséges a földbirtokmegoszlás, így sem a mezőgazdasági munkások, ill. törpebirtokosok kiegészítésére, ill. juttatásra nem szorulnak.

94 A megállapítás annyiban helytálló, hogy a kisbirtokok területéből földet elvenni nem lehetett, de a nagyszámú földigénylőt (mezőgazdasági munkások) feltétlenül ki kellett elégíteni. Ennek módja természetesen csak az lehetett, hogy a szomszédos községek (elsősorban Baracs jöhetett továbbra is számításba), nagybirtokaiból kapjanak földet a nincstelenek. \ A 20-as években az új választójogi törvény értelmében megnövekszik Kisapostagon is a választók száma. 1926-ban 158, 1927-ben 232-re emelkedik ezek száma, vagyis a lakosság 44,05%-a választópolgár már.

93 1921. május 2-án a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén jóváhagyta Kisapostag és Baracs közti eddigi kapcsolat megszűnését (baracsi körjegyzőség), és Kisapostag is nagyközséggé válik. 1922. január 31-én a község új szabályrendeletet alkot.

96 Sajnos, a szabályrendelet nem maradt ránk, fontosabb pontjait az 1927-ben felvett községi tájékoztató lap tartalmazza. A legfontosabb változás, hogy a képviselőtestület tagjait 20-ra emeli fel (10 választott, 10 virilista). A jegyző ezentúl Kisapostagon székel, de a körorvos továbbra is Dunapentelén működik. A segédszemélyzet kiegészül 1 szolgaszeméllyel (kisbíró).

97 A község politikai életét és konzervativizmusát jól mutatja 1923ban a hősi emlékmű ügye. Ekkor ugyanis a képviselőtestület határozatilag kimondja, hogy 23 q búza árából hősi emlékművet kíván emelni. A költségeket úgy akarták fedezni, hogy minden kh után 2 kg búzát fizessenek be. Ezt a költséget azonban (tartva a szegények zúgolódásától) a megyei törvényhatósági bizottság is soknak tartja, a határozatot megsemmisíti, és utasítja a képviselőtestületet, hogy készítsenek egy szerényebb emléktáblát/

18 A viszonylagos jólétre utal az a jelentés, miszerint 1931-ben ellátatlan a községben nincs, mert helyi gyűjtéssel oldják meg az ínségesek ellátását.

99 1938 elején felügyelet alá helyezték Kisapostagon a Szálasi-féle nemzeti szocialista párt tagjait,

100 amiből arra következtethetünk, hogy a párt rendkívül agresszíven működhetett. A kis faluban rendkívül gyenge volt az egyesületi élet is. Egyesületekről 1932-ig nem hallunk. Ekkor működik egy „kötelező" tűzoltóegylet, levente- és polgári lövészegylet.

101 Ezek, mint látható, kizárólag államilag támogatott intézmények, feltűnő, hogy a falvakban oly általános tűzoltóegylet is itt „kötelező" és nem önkéntes alapon szerveződik. Tekintve, hogy valamennyi állami támogatású, így nem csoda, hogy valamennyinek szervezője a jegyző, Szoják Lajos, aki a község első jegyzője (1922-től), aki egyúttal az iskola gondnokságának is elnöke. Az ő nevéhez fűződik a Legeltetési Társaság megszervezése is.

203