Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

épít, ha a község ingyen telket ad, a közgyűlés a katolikus egyháznak juttatott 1600 O-öles telket a VKM-nek átadja 1925. február 19-i közgyűlésén.

70 1932-ben már megépül az állami iskola, és működik is 1 tanerővel.

71 1869-ben még a lakosságnak csak pontosan a fele tud írni, olvasni, 57 férfi, 86 nő, fele analfabéta (57 férfi, 86 nő).

72

; 1900-ban 575-en tudnak írni, olvasni és csak 61 analfabéta.

73 Mindez azt jelenti, hogy az iskoláztatás komoly eredményeket mutat fel, hisz az írni-olvasni tudók száma nagyobb arányban nő, mint a lakosság száma. összevéve elmondhatjuk, hogy Kisapostagon az oktatás helyzete hasonló volt az ország más falvaihoz, erre a községre is jellemző a felszabadulás előtti oktatás nagy átka, a „több iskola" összevont tanulócsoportokkal. Az oktatáshoz hasonló a község egészségügyi helyzete. Körorvos nincs, a község a dunapentelei körorvosi körzethez tartozik.

74 A baracskisapostagi szülésznő Szoboszlai Etel állását 1892-ben foglalja el.

75 A Kisapostagon is működő szülésznőről csak 1923 óta van adatunk, amikor fizetését meghatározzák.

76 Az 1927. évi jelentés szerint a község ivóvize ,,jó kútvíz".

77 A felszabadulás utáni jelentések ezt az állítást cáfolják. A parasztság a község ügyeiben, az országos politikai kérdésekben is a jelek szerint passzívan viselkedett. Egykori földesuraival a kapcsolatot legfeljebb a vadászati jog bérbeadásánál tartotta (1883-ban a vadászati jog Komis Károly baracsi földbirtokosé).

78 Jellemző, hogy 1908-ban még olyan ügyben sem bírnak sokáig határozatot hozni a képviselőtestületi tagok meg nem jelenése miatt, mint Váci Károly és neje házának megvétele községháza céljából.

79 1892-ben 44, 1899-ben 68, 1913-ban 88 választó van a községben.

80 (A viszonylag magas számot a sok kisbirtokos paraszt okozta.) 1899-ben a főispán szerint a választók túlnyomó többsége (68-ból 52) a kormánypártra szavaz. Ennek az lehetett az oka, hogy a nemzetiségi lakosság a különböző irányzatú függetlenségi pártokkal nem rokonszenvez, és a protestáns faluban a néppárt sem találhatott híveket. Az első világháború előtt a községi szervezetet 1909-ben végrehajtói állással egészítik ki.

81 1890-ben a kiadások összege 890 forint 50 krajcárt tesz ki, amelyből a földadó után 14%, a többi adó után 18% pótadót terveznek be.

821 Az első világháború a községre is súlyos szenvedések sorát hozza. Bevonult 149 fő, melyből 19 elesett, 5 hadiözvegy és 5 hadiárva maradt a faluban.

83 1918-ban itt is megalakul a nemzeti tanács, és mint országszerte mindenütt, itt is súlyos ellátási zavarok mutatkoznak. 1919 februárjában a kisapostagi nemzeti tanács arról panaszkodik, hogy oly komoly a helyzet, „hogy maholnap kenyér nélkül állunk, de nem azért, hogy nincs gabona, hanem azért, mert nem lehet ezt megőröltetni'. A pen-