Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

zett), viszont az „erőt" elsősorban az élő (emberi, állati) erő jelentette Természetesen a kisgazdaságok erőgéppel nem rendelkeznek. „Sokszorosra" növekednek az erdők is (1895-ben 2, 1935-ben 26 kh), ez az erdőterület így is jelentéktelen, birtokosa a gazdaközösség, illetve a Legeltetési Társulat. Iparról beszélni a községben alig-alig lehet, ez is elsősorban, mint már írtuk, a mezőgazdaság infrastruktúráját jelenti. 1900-ban a keresők 4%-a, 11 fő, 1910-ben 13 (a keresők 5%-a), 1920-ban 21 (a keresők 6%-aj, 1930-ban 19 (a keresők 5%-a), 1941-ben 24 (a keresők 6%-a)

61 foglalkozik iparral. Az iparosok kisműhelyekben, rendszerint segéd nélkül vagy egy segéddel dolgoznak. 1920-ban 10 segéd nélküli, 7 segéddel működő, 1930ban 14 segéd nélküli műhely van a faluban,

6

' ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ipari munkásság nincs is a faluban, bár a kis falusi műhelyek tulajdonosai vagyoni szempontból igen közel állnak a proletariátushoz. 1932-ben 2 kocsma, 2 hentes, 3 kovács, 1 kőműves, 1 malom, 2 cipész, 3 borbély, 2 cséplőgép-tulajdonos működik a faluban.

63 Az iparhoz teljesen hasonló szerepe van a kereskedelemnek is, részben a felvásárlást, részben a lakosság kisméretű igényeit elégítik ki. 1932-ben 3 baromfikereskedő, 3 dohánytőzsdés és 1 fűszeres tevékenykedik a községben.

64 Egyéb foglalkozási ágakról ebben az időben beszélni felesleges, hisz számuk minimális, és a község kezdődő közigazgatását, oktatásügyét, közlekedését szolgálják. Bár külön adataink nincsenek arról, hogy van-e olyan kereskedő, akinek munkahelye a falun kívül van, valószínűnek látszik, hogy ilyen nincs, hisz a túlnyomó részt jelentő mezőgazdasági népességnek a faluban volt birtoka, vagy itt talált munkát, a keresők fennmaradó néhány %-a (amiről szintén szó volt) szükség volt, hogy a mezőgazdasági népességet vagy a falut adminisztrálja. A pusztán iskola a dunaegyháziak betelepülése után kezdi el működését. Ez evangélikus iskola volt, 1869-ben még nem épült meg.

65 1909-ből származik az első biztos adatunk az evangélikus iskoláról, amely a felszabadulásig 1 tanítóval működött. Mint feljebb láttuk, valószínűleg igen nagy szerepet vállal a szlovák nemzeti öntudat fenntartásában.

66 Tanítóinak közéleti szerepéről egy adattal rendelkezünk, 1932-ben Szurma János nyug. ág. ev. tanító a közgyám.

67 1944-ben már 8 összevont osztállyal rendelkezik és 49 tanuló jár ide.

68 A római katolikus egyház a Nagyatádi-féle földbirtokreform kapcsán igényel és kap 1600 D'-öl területet iskolaépítés céljából, mivel a kisapostagi ág. ev. iskolába mást, mint evangélikust nem vettek fel. Sajnos, nem tudjuk, hogy hogyan oldják meg ekkor az aránylag nagyszámú katolikus gyermek oktatását. Tény, hogy a katolikus iskola megépítése nem valósul meg. Mint feljebb láttuk, 1927-ben a község megoldandó problémái közt legfontosabbnak az állami iskola felállítását jelöli meg.

69 így, mikor a VKM felajánlja, hogy egy tantermes iskolát