Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

Annyi itt is biztosan látszik, hogy a lakosság túlnyomó része az 5— 50 holdas gazdák közé tartozik, ezek közül is az 5—20 holdas középpa­rasztok közé. Így joggal mondhatjuk, Kisapostagon egészségesebbek vol­tak a földbirtokviszonyok, mint az ország legnagyobb részében. A határ­nak közel egyharmadát, 429 kh-at bérletként művelik. Ebből is 360 kh az 5—50 holdas birtokhoz tartozik/' 5 A nagyobb gazdaságok természetesen idegen munkaerőt is igénybe vettek. Ezért viszonylag nagy a mezőgazdasági munkások száma is. 1900-ban 173, 1910-ben 70, 1920-ban 159 mezőgazdasági munkást írnak össze. Ehhez képest bámulatosan kevés 1900-ban 14, 1920-ban 2 a me­zőgazdasági cselédek száma/ 6 Az is természetes, hogy a zömmel viszonylag jó viszonyok közt élő kisparasztok közé nehezen jutottak el az agrárszocialista eszmék, és míg a szomszédos Baracs határában a század végén jelentős aratósztrájk zaj­lik le, addig Kisapostagon legfeljebb az arató- és cséplőmunkások közt lehetett érezni a szocialista mozgalmak hatását a század végén/ 7 Ezért 1898-ban a községben katolikus olvasókört szerveznek, ennek legfőbb célja, hogy a lakosságot a szocialista mozgalomtól megvédje, mert a la­kosság körében „lábrakapott a szocializmus eszméje". 48 (Ne feledjük, hogy a katolikusok rendszerint a szegény munkás és cselédréteget al­kották.) Mint már szó volt róla, nagybirtok a falu határában nem volt. 1925­ben még Dunaegyháza község rendelkezett a 225 kh-as birtokkal (amely­ből 218 kh földadó alá nem esik!). Már 1871-ben a gazdaközösségé volt a Duna-parton lévő legelő és erdő. 1925-ben is ők rendelkeztek egy 168 kh-as birtokkal (túlnyomó­részt legelőkből áll.) 1935-ben feltehetőleg ugyanez a birtok (de ekkor 185 kh-at mutat­nak ki) a Legeltetési Társulat tulajdona. 49 A legeltetőtársulat megszervezése Szoják Lajos jegyző műve volt. 50 A határ helyzetéről pontos leírás maradt ránk 1871-ből. Ekkor a legnagyobb dűlők a Kenderes és a Pentelei, 420, ill. 270 kh-dal, amelyekben túlnyomórészt szántóföldek foglalnak helyet, a Hosszúvölgyben rétet is, a Lencsésben némi legelőt is találunk. A kis (58 kh-as) zsellérföldről már szóltunk, a Duna-parton levő 98 kh (96 kh legelő és 2 kh erdő) az apostagi Legeltetési Társaságé. A szőlők kizáró­lag a belteiken foglalnak helyet. A szántóföldeket 2 osztályba sorolják. Az 1. osztályba tartozókat folyamatosan művelik, őszi búza, kukorica, krumpli teremnek benne jól. Fekvésük; „emelkedett róna" (elsősorban a kenderesi dűlőben). A föld fekete agyag, homokkal keverve. Ekkor még három nyomásban művelik a földeket. Az első éviben őszivel, kétszeressel, a másodikban tavaszival, ill. csupán zabbal ültetik be, a harmadikban tiszta ugar. A 2. osztályban a föld kevésbé jó kötöttségű, több homokkal kevert barna agyagból áll, alsó rétege sárga, agyagos. A réteket is 2 osztályba sorolják. Az 1. osztályúakat rendesen egy­szer, kivételesen kétszer kaszálják, jó füvet teremnek, fekvésük lapá­lyos. Általában a 2. osztályúak 1/3-dal „csekélyebb becsűek", az első osztálynál. Két osztályba sorolják a legelőket is. 51

Next

/
Thumbnails
Contents