Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kisapostag

szellemi központjai. Nem tudjuk sajnos azt sem, hogy az evangélikus tanító milyen működést folytatott. Érdekes módon a 30-as években már semmi adatunk nincs arról, hogy a nemzetiségek körében bármilyen agitáció folyt volna, sőt a 41-es népszámlálás adatai (mint láttuk, szlovák anyanyelvűnek csak a lakosság 7%-a vallja magát, szlovák nemzetiségűnek senki sem!) arra utalnak, hogy a szlovák nemzetiségi mozgalom teljesen abbamaradt, ami egyébként országos jelenség is, és kapcsolatban van a Csehszlovák Köztársaság válságával és felosztásával. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság aránya 1900-ban 93%, 1910ben 90%, 1920-ban 90%, 1930-ban 89%, 1941-ben 80%/° A mezőgazdaság tehát az egész korszakon keresztül (mint ebben a korszakban a legtöbb faluban) a lakosság döntő többségét foglalkoztatta. Gyakorlatilag a nem mezőgazdasági foglalkozások csak a mezőgazdasági népesség infrastruktúráját jelentik. Igaz, mintegy 13%

r

os lassú fogyás észlelhető ugyan, ez azonban minimális, és ugyanakkor abszolút számban 1900— 1941-ig mintegy 34 fővel (kb. 10%-kal) növekszik a mezőgazdaságban dolgozók száma. Az arányban történő fogyás oka teljesen érthető, a növekvő létszámú lakosságnak már csak az egyre kisebb földdarabok jutnak, így már megpróbál máshol elhelyezkedni. Mikor a község 1864-ben megalakul, kiszorulnak területéről a nagybirtokok is, és míg 1864-ig a pusztán nagybirtokok foglalnak helyet, addig 1864-től a község parasztfalu lesz, sorsa természetesen másképp alakul, mint a szomszédos Baracsé, bár a felosztott földből az egykori zsellérek alig részesülnek. Az 1871-i kataszter szerint 51 kh-ból 48 zsellér részesül (köztük 16 dunaegyházi lakos), a többit néhány holdas parasztok művelik/

1 1869-ben 20 birtokos és 58 napszámos szerepel a statisztikában.''

1 Ez összesen 78 keresőt jelentene. A valóságban azonban a birtokosok esetében olyan családfőkről van szó, akikhez esetleg 3 generáció, házas fiúk, sőt esetleg felnőtt unokák is tartoznak. 1895-ben a gazdaságok száma 133, 1935-ben a birtokok száma és nagyság szerinti megoszlása:'*

3 Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy a 100—500 holdas birtok a Kisapostagi Legeltetési Társulatot jelenti, tehát gyakorlatilag ez is a gazdák birtoka. Természetesen az itt közölt adatok minden birtokosra, közületekre, nem mezőgazdák és nem faluban lakók birtokaira egyaránt vonatkoznak. A legnagyobb földbirtok 1932-ben Varga Imrénéé, 42 kh/

4 Az adatok (mint országszerte mindenütt) egymásnak élesen ellentmondanak, ennek oka elsősorban az, hogy időnként könnyen más és más csoportba kerültek a „határnál" lévő gazdák, és az, hogy az 1—2 holdas szegényparasztokat hol gazdaként, hol munkásként szerepeltették. Birtokszáma Birtokterület %-os aránya 1 holdnál kisebb 1—5 5—50 50—100 100—500 74 76 103 1 1 2 12 70 3 12 6* 83