Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

den évben hatósági beavatkozásra volt szükség az elégedetlenség elfojtására.

128 Kálóz nagyközség évi költségvetése és a községi pótadó százaléka 1920—1923 között a következő:

120 1920 1921 1922 1923 Kiadás 242 830 311 053 503 684 46 704 155 Bevétel 33 863 26 243 157 122 5 696 336 Hiány 218 967 284 809 346 561 41 007 819 Pótadó % 293% 382% 57% 6254% 1920-ban a képviselő-testület 20 000 K adományt szavazott meg az erdélyi segélyakciónak. Ugyanebben az évben döntöttek úgy, hogy az 5 kgnál nehezebb csomagok elhordására Nagylángig előfogatot adnak. 1924ben a létesítendő telefonközpont felállítási költségeihez a község, „mint egy érdekelt", hozzájárult, és biztosította az évi 12 000 K díjbevételt.

130 1924-ben merült fel egy Székesfehérvártól Sárbogárdig és Nagylángtól Simontornyáig kiépítendő keskenyvágányú, nyilvános forgalomra berendezett, motoros üzemű gazdasági vasút létesítése. Az elöljáróság úgy határozott, hogy 10 éven át 1774 q búza árával járul hozzá a vasút építéséhez, illetve ennek ellenében az építő részvénytársaság által kibocsátott 2663 db (á 100 aranykorona) törzsrészvényt elfogad. A határozatot azonban gróf Zichy Ágost és Szávozd Emil nagybirtokosok megfellebbezték, „mivel a vállalkozás személyi és tárgyi alkotóelemei ismeretlenek. Az elvállalt fizetési kötelezettség nagyobb részét azok a nagybirtokosok viselnék, akiknek a tervezett vasút-létesítéshez semmi érdekük sem fűződik." Tudni kell, hogy ekkor Zichy Ágost már tervbe vette egy, az Aba—Sárkeresztúr vicinális vasúti állomáshoz csatlakozó gazdasági vasút építését.

131 Az 1925 decemberi közgyűlés kimondta, hogy „a községnek villamos energiával való ellátása, özv. Szabó Istvánné kálozi lakosnak 40 évre kizárólagos jogot biztosít." Az áramfogyasztó berendezéseket a Magyar Mérnök és Építész Egylet és a Magyar Elektronikai Egyesület által kiadott szabályzat szerint ellenőrizték. A vállalkozónak gondoskodnia kellett, hogy a feszültség mindenütt egyenletes legyen és tartozott tartalékgépet beállítani.

m 1931-ben a kisgazdaságokban kh-ként 6,50 q búza, 6,50 q rozs, 10 q tengeri és 35 q burgonya termett. Az ellátatlanok száma 494, ebből mezőgazdasági földmunkás 336, ipari és kereskedelmi alkalmazott 78 és törpebirtokos 80. A község öt hónapra kért számukra ellátást.

133 Az ínség, a ki nem elégített földigény kivándorláshoz, külországi munkavállaláshoz vezetett. Az 1930-as években többen Franciaországban vállaltak munkát. Így Szántó József, Horváth József, Simon György, Kulcsár Imre és társai. Ezt látva a főszolgabíró javasolta, hogy a törpebirtokosok igényét a Zichy Ráfael-féle birtok igénybevehető részéből elégítsék ki. Erre azonban nem került sor. Igaz, hogy Zichy ügyvédje viszont 1300 kh holdat kapott, ügyvédi költségek fejében.

134 1933-ban Kálóz nagyközség a sárbogárdi járásban 671 házzal 4577 lakossal. A területe 17 666 kh. Csendőrőrs, községi orvos és állatorvos helyben. Egy malommal kapcsolatos áramfejlesztő-telep működött. A katolikus elemiben egy kántortanító, a reformátusban egy igazgatótanító és egy tanítónő, a nagyhörcsökpusztai katolikus elemiben (amelyet 1922-