Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

ben mint zárdai — Jézus Szíve Néplányai — iskolát alapítottak, most az uradalom tartja fenn) két tanítónővér, az ödönpusztaiban egy, a hatvanpusztaiban két tanítónő és a katolikus óvodában egy óvónő volt.

135 Az állattenyésztés előmozdítására a nagyközség már 1924-ben házat vett állatorvosi lakás céljára. Az állatorvosi kör Kalózra került és itt is maradt. Az állatok száma 1935-ben: 2451 szarvasmarha, 698 ló, 10 246 sertés, 3875 juh és 21 834 baromfi.

136 1937-ben a nagyközség lakossága 4590, lakóházainak száma 671, területe 17 666 kh, ebből kisbirtok 5691 kh. Posta és távírda helyben, vasútállomása Aba-Sárkeresztúron. A főjegyző Németh Ferenc, a bíró Fésű György. Csendőrőrse, községi orvosa és állatorvosa, 4 katolikus és 1 református iskolája volt. Évente öt vásárt tartottak: február l-jén, húsvét előtti hétfőn, Sarlós Boldogasszony hetének hétfőjén, Szent Mihály napjának hétfőjén és a karácsonyt megelőző hétfőn.

137 A vízturbina-üzemű malom a Szabó-örökösök tulajdona. A Hangya szövetkezet 1920 májusában alakult. 1937-ben értékesítő és fogyasztási kirendeltség is létesült.

138 Az 1930-as években református olvasókör, vegyes iparosok társulata, református és katolikus dalárda, Szent Imre ifjúsági egyesület és katolikus leányegyesület működött. A nagyközségben népház is volt.

139 1926-ban 1265, 1927-ben 1408 (11,30%-os növekedés) főnek volt választójoga — a lakosság 30%-ának. Az 1934. évi községi képviselőválasztáson a nemzeti szocialisták mindent elkövettek, hogy többségbe kerüljenek. 1936 áprilisában gróf Festetics Sándor 200 fő előtt nemzeti szocialista propagandát fejtett ki; a jelenlévő szolgabíró kétszer is figyelmeztette kormányellenes izgatás miatt. Az 1939. évi országgyűlési választáson a nyilasoknak sikerült előretörniük.

140 Az 1940-es években nem szűnt meg az elégedetlenség és ellenállás. 1940-ben az aratók a Földmívelésügyi Minisztériumhoz fordultak panaszukkal. Ugyanebben az évben Bokor József Soponyán (a Borda Józsefféle vendéglőben) kommunista kijelentéseket tett, amiért internálták.

1

''

1 1944. október 14—15. között a Sárbogárd—Kálóz térségében dolgozó munkások és agrárproletárok közül több mint 40-et tartóztattak le illegális szervezkedés miatt. A nyilasok 14 főt internáltak.

142 1944. december 5-én a Vöröshadsereg 46. hadserege Ercsinél átkelt a Dunán és bár a hídfőt aznap még nem tudta kiszélesíteni, az 57. német páncélos hadsereg a Kálóz—Kisláng—Enying terepszakaszra vonult viszsza. December 6-án a szovjet csapatok elérték a Kálóz—Sárosd—Adony vonalat. Kálóz december 7-én szabadult fel először. 1945. január 18-án a németek hídfőt hoztak létre a Sárvíz keleti partján és aznap bevonultak Kalózra. A nagyközség heves harcok után, 1945. március 21-én szabadult fel véglegesen, a helyi hagyomány szerint március 20-án ünneplik.

143 A háborúban 80 lakóház leégett, 37 hidat leromboltak vagy tönkrement az erős igénybevétel miatt. Teljesen rombadőlt a hatvanpusztai kastély és a jegyzői lak. A református templomot 70%-os kár érte.

144 A lakosság száma 1944. november l-jén 4877, 1945. április 25-én 4182. az 1945. évi népszámláláskor 4698. Teljesen lakhatatlan 96, javítással lakhatóvá tehető 298, használható lakóház 326. Az állatállomány 52 ökör, 182 ló, 246 tehén, 445 sertés és 562 tyúk. Közélelmezésileg ellátott 3388, részben ellátott 794 fő. Elvetettek 2169 kh őszi, 146 kh tavaszi gabonát, 50 kh 5* 67