Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)
Kállay István: Káloz
katonapuskát szedett össze. Kislángon összeverődött egy fegyveres csoport, amely Ödönpusztát kirabolta. Főként élelmiszert vittek el, de pénzt is követeltek. Kalózra karhatalmat helyeztek, de ez a nyugtalanságot nem csökkentette. A gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások a kiküldött miniszteri biztosnak a jöld juttatásra vonatkozó tájékoztatását nem vették tudomásul. Követelték, hogy a katonák és a rokkantak 5 kh földet kapjanak. Az elégedetlenség miatt az igénylők összeírását be kellett szüntetni. 01 Kalózon 1919. március 30-án megalakult a néptanács. Az április 14-i választáson tanácstag lett Bús Mihály, Virág József, Szabó János, Szabó István, Kádi Ferenc, Fazekas István és Bencz József. A Direktórium elnöke Bús Mihály, tagja Miskólczi István és Vörös György. A sárbogárdi járás Intéző Bizottságának tagja Vörös György, aki a Bizottság utolsó, augusztus 3-i ülésén is részt vett. A Tanácsköztársaság bukását a fehérterror követte. 1919 októberében Kirschner alezredes egysége kutatott kommunisták után. 122 Az 1920. évi katonai jelentések a kálozi nép passzív ellenállásáról tanúskodnak. Ez abban is megnyilvánult, hogy nem fogadták el a fizetőeszközt helyettesítő ún. postapénzt annak ellenére, hogy aki ezt tette, azt a megyei fogolygyűjtőtáborba vitték. A hadsereg ezekben az időkben erőszakkal gyűjtött gabonát; a községben 85 q-t szedtek össze. 120 1921-ben Kalózon is házhelyrendező bizottságot hoztak létre. A közbirtokosok és a vásártér tulajdonosa hajlandó volt térítés ellenében területet rendelkezésre bocsátani, de Zichy Ágost 100—110 kh területű részt olyan helyen akart kiadni magas vételárért, amely a községrendezés szempontjából nem felelt meg. A vásártérért 48 000, a Zichy-földekért 50 000 K-t kellett volna fizetni, ezt az igénylők azonban nem tudták előteremteni. 12 * Zichy Rafael Kishörcsök- és Aranyospusztán 850 kh szántót, Zichy Pál Ferenc örökösei Nagyhörcsökön 57 mh-at parcelláztak. A bér 12 napi munka volt. Kaptak még 160 holdat haszonbérbe az aratók, a rendes aratói földrészen felül. Zichy Ágost a 4000 kh-as belmajori uradalomból nem adott földet. 135 1921-ben 60-70 aratómunkás nem kapott munkát. Szávozd Emil 4600 kh-as uradalma nem adott munkát, de bérletföldet sem. Az igénylők száma 150 körül, az igényelt föld 5-600 kh lett volna. A közigazgatás jelzése szerint a bérletföldekre, a nyugalom érdekében feltétlenül szükség van. Növelte a feszültséget, hogy az uradalmakban idegen munkásokat is alkalmaztak. 126 1922 májusában jelentette a kerületi csendőrparancsnokság, hogy Ferenczi József és László József földművesek mozgalmat indítottak a szociáldemokrata földmunkás szervezet megalakítására. A községi bíró azonban közbelépett és megakadályozta. 1924-től ennek ellenére működött Virág György vezetésével a Független Földműves Szövetség helyi szervezete. 127 Az 1920-as évek végén nagy volt a pénzhiány a lakosság körében. Az újonnan földhözjuttatottakon kívül az 1920-ban fölparcellázott földek tulajdonosai is adóhátralékban voltak. Tőlük az adók beszedését 1923— 1929 között meg sem kísérelte az elöljáróság. Ehhez járult, hogy a munkásokkal embertelenül bántak. Fried László bérgazdaságában pl. min5 FMTÉ 20. 65
