Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

doskodni, „mivel a népnek sincs elegendő alkalmatossági". Ezért az élelmet Abáról és Keresztúrról hozták.13 A 18. század első éveiben Zichy Imre földesúrnak a szomszédok okoztak gondot. 1700-ban a győri alispán szólította fel Balogh Jánost, hogy a Kalózról elhajtott marhákat adja vissza. 1703-ban a földesúr eltiltotta a környező falvak lakóit Kálóz területének a használatától.

33 A birtokosnak, a töröktől visszaszerzett területről lévén szó, fegyverváltságot kellett fizetnie. Zichy Imre gróf 1702—1717 között Adony, Soponya, Kálóz, Telegres, Szabolcs, Cikola, Bőgöd, Szentiván, Hatvan, Vájta, Láng, Hörcsök, Bács, Eörs, Fáncs, Vám, Mindszent, Felső és Alsó Szentmiklós birtokok után 1717 Ft 55 dénárt fizetett. Egy 1703. évi jelentés szerint a káloziaknak nem volt adóhátralékuk.-'

1 1704-ben a lakosok egy része Egresre menekült. Levelükben ezt írták: ,,Ami óta Szegény Helységünkből idestova a java a gazdáknak eloszlék, a kuruc rajtunk való nagy regnálása miatt alá jöttünk Egresre." Kérték vissza az elvett marhákat, illetve beszámítani a porciójukba, hogy hazatérhessenek.

2

" A kuruc háború alatt 121-en haltak meg pestisben.

20 1710—1711-ben 11 hospest, özvegyet és zsellért írtak össze. 29 ökröc 19 tehenet, 11 lovat, 3 borjút, 107 kecskét és juhot, 19 sertést tartottak. 46,5 pozsonyi mérős földet műveltek, a dicák száma 56,5 2/ 1711. november—1712. október között a vármegye szükségére adtak 10,5 oktály búzát (a régi mérővel), 1 vágóállatot (170 font), 3 mázsa szénát in natura, 2 öl fát in natura és 5 X

U öreg mérő abrakot.

28 1715-ben 7 jobbágyot, 9 zsellért és 2 háznélküli zsellért írtak össze. A szántóföldek nagysága 230 3

A pozsonyi mérő, a rétek nagysága 54 kaszás, a szántókat két vetésforgóban művelték, habár lett volna elég föld a három nyomás kialakítására is. Az igaerő hiánya és a jobbágyok elmenetele, számuk apadása miatt azonban kevesebb szántót vetettek be, tetszés szerint választva ki a területet .

%> 1715— 1720-ban a következő családnevek szerepelnek az összeírásban: Doma, Szentpéteri, Boros, Nagy, Balázs, Tőrös, Csőgőr, Német, Kováts, Rostás, Varga és Bikádi. Mindegyikőjüknek 3 kocsi szénát termő rét jutott.

30 1716- ban Boros András a főbíró. Egy másik Boros (István) 1719-ben 10 kiló búzát hagyott templomépítésre.

31 A lakosság száma nem volt állandó (vagy az összeírás pontatlan): 1716-ban 11 örökös jobbágyot és 6 szabad költözésűt írtak össze, akik közül négyen fél éve, egy 1 éve és egy 12 éve telepedett meg a községben. 34 Va kaszás rétjük és 25 kapás műveletlen szőlőjük volt. Állatállomány: 34 ökör, 18 tehén, 26 ló, 26 borjú, 123 juh, 51 bárány, 7 sertés és 3 süldő. A falu területén 41 pozsonyi mérő gabonavetés, a pusztán 18 V2 pozsonyi mérő vetés volt. Zichy Imre birtokbalépése előtt a föld nem volt egész, fél és negyed sessiókra felosztva. Egyesek 15, mások 6 ekényi földet műveltek. A földesúrnak együttesen 60 Ft-ot fizettek, 8-8 köböl búzát és zabot, kilencedet azonban nem adtak. Két év óta terhelte őket a kilenced és 3 pint vaj. Viszont a cenzus 30 Ft lett. Robotot a földesúr kívánsága szerint adtak. A határban 1600 pozsonyi mérő gabonát lehetett vetni, 60 szekér széna termett, 300 szarvasmarha élt meg a legelőkön.

32. Az uradalom 1719-ben őszi búzatizedből 130, majorsági búzából 314,