Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

özv. Nemes Károly né malmában tárolt, rekvirálással begyűjtött gabonából, kistételekben és kizárólag helyi fogyasztásra, a képviselőtestület által megállapított 0,74, illetve 0,52 K kilónkénti áron juttattak a rászorulóknak. A súlyosbodó nehézségekhez újabb gondok járultak a hadkötelesek bevonultatásával.

53 Az inotai bevonulók egy része (pl. Károly Ferenc kovácsmester és társai) a 8. hidászezrednél, míg mások (pl. Lambert Lajos hentes és mészáros mester, többedmagával) a 69. honvéd gyalogezrednél teljesítettek harctéri szolgálatot. A bevonulók helyét egyes munkaterületeken az asszonyok és a gyerekek, majd az érkező hadifoglyok vették át. Eredetileg a honvéd tanezred számára épített parancsnoki barakk nemcsak letelepítésüket tette lehetővé, hanem a közel tíz éven át húzódó telefon bekötését is mind a honvédség, mind a község részére. A szobanforgó belterületi barakk és a hozzá kapcsolódó hidegvölgyi (legelőn létesített) lőtér 1912-ben került a kincstár tulajdonába. Ez nem csak a telefonvonal kiépítésében, hanem az 1911 óta folyó vasúti megállóért folytatott harc kedvező megoldásában is segítséget, majd 1917ben (állomás létesítésével) nyugvópontot jelentett, mind a lakosság, mind az állomás létesítését szorgalmazó Ferronia Szerszám- és Gépgyár, a helyi 7 malom és Wolf József hajagospusztai birtokos törekvése számára. A háború befejezésekor élesen felvetődő igénynek megfelelően, 1918 végén, a községben 10 tagú földreformbizottság alakult. A megalakult helyi Nemzeti Tanács mellett továbbra is funkcionáló községi képviselőtestület, engedve a leszerelt katonák követelésének, nemcsak tudomásul veszi az új főhatalom létrejöttét, hanem szociális intézkedést (bérjavítást) is végrehajt az alacsony bérű (havi 50 koronás) dolgozója részére, majd tárgyalást folytat a már említett katonai barakk községi tulajdonba történő átadása érdekében. A lakás céljára is alkalmas objektum átadásáért folyó tárgyalások ideiglenes jellegű eredményre vezettek, és 1919. június l-ig a HM a barakkot átadta. (A Lóránt István bíró, Koronafi László jegyző és Pécsi Jenő rk. tanító, a Nemzeti Tanács helyi elnöke öszetételű bizottság egyidejűleg a hidegvölgyi — lőtéri — legelő bérleti díja ügyében is szót emelt az 1919 januári tárgyalások során.) A leszerelt katonák követelésének teljesítése, a földosztás végrehajtása késett. A türelmüket vesztett földkövetelők képviselőiknek a helyi Nemzeti Tanácsban helyet harcoltak ki. A megyeszékhely februári eseményei, majd a megyebeli földfoglalások hírei nem maradtak hatástalanok Inotán sem.

56 A földkérdésben tanúsított türelmetlenséghez közellátási nehézségek párosulnak.

57 A helyben is adódó gondok ellenére a községi közgyűlés a közélelmezési miniszter által elrendelt (búza, rozs, árpa, zab, kukorica) feleslegek igénybevételét nemcsak belátta, hanem „egyenesen hazafias kötelezettségének" tartotta. Ezért 16 tagú rekviráló bizottságot alakított, amelybe a helyi Nemzeti Tanácshoz hasonlóan a képviselőtestület is 8 tagot delegált. A bizottság elnökéül Pécsi Jenő tanítót nevezték ki, aki a négy körzetre oszló munkát irányította. Miután a minisztertanács 1919 februárjának végén a nemzetgyűlési választásokat kiírta, megyeszerte megindult a pártok szervezése, illetve