Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

szervezkedése. Március elején már csak 9 helységben nem került sor párt (pártok) alakítására, illetve szervezetük létrehozására. Ebben a for­rongó politikai légkörben vált köztudomásúvá, hogy a magyar proleta­riátus magához ragadta a hatalmat. Fejér megye Forradalmi Tanácsát március 23-án a munkás- és katonatanácsok hatalmukban meg is erő­sítették. Az időközben lebonyolított választáson és az azt követő hóna­pokban Koronafi László községi jegyzőnek, Pécsi Jenő tanítónak, Nagy Béla, Lanczmann József, Papp Ferenc és Molnár Károly inotai lakosoknak volt szerepe a helyi események alakításában. 58 A község képviseletében az április 22-én megalakult fehérvári járási tanácsban Koronafi László vett részt. Már a választások időszakában felvetődik a jegyző tehermentesíté­sének kérdése, annál is inkább, mert ügyfélforgalma olyan méretűvé válik, hogy hivatali teendőit csak a hivatalos órák után tudja ellátni. 59 (Közigazgatás, adóügy és közélelmezés.) Ráadásul a — már említett — barakkokba a zalaegerszegi hadifogolytábort telepítik át: itt történik a hadifogságból hazatérők fogadása, ami újabb feladatot jelent. (A kérés csak 1921 decemberében teljesült: Csekeő Nándor, egykori menekült lajtapordányi körjegyző megválasztásával.) A tavasz folyamán, de különösen az aratást megelőző hetekben, egyes községekben •— köztük Inotán is — súlyos közellátási nehézségek lépnek fel. 60 A megye, amely április folyamán még több mint 120 vagon élelmet szállított Budapestre, maga is ellátási gondokkal küzd készletei kimerülése következtében. Júniusban közel negyvenezer az ellátatlanok száma. Inota község is a segítséget igénylők közé tartozik. Egyes élelmi­szerek (liszt, hús, zsír) mellett a falvakban a ruhahiány okoz gondot. A megyei vezetés kénytelen országos segítséget kérni. Az új termés betakarítása még a tanácshatalom időszakában indul, a befejezése már az új érában történik. Ez utóbbi bevezetéseként Szé­kesfehérvár augusztus 9-én román megszállás alá került, majd ezt kö­vetően Inota is. Gi Itt pl. szeptember 15-én 9 fős román egység tartózko­dott. Tolmácsuk, Avel András — korábban a honvéd tanezred tagja — 600 korona összeggel megzsarolta a helyi elöljáróságot, azt állítva, hogy ezt lezárt lakásából az elöljáróság vitte el. Hogy a nagyobb tömegű megszállást elkerüljék a jegyző és a közgyám kifizette a kért összeget. (Koronafi László és Károly János számára — ismerve az ügy valótlan­ságát — a község megtérítette az említett összeget.) A visszavonuló ro­mánok egyébként a győri, veszprémi, hajmáskéri katonai raktárak mel­lett az inotait is kiürítették, illetve készletét elvitték. A néhány hetes he­lyi megszállás élelmezési költsége Nyuli József vendéglősnél 3926, a ma­lomellenőrzéseknél közreműködőké (3 nap, 11 fő) 690 korona volt. Kifi­zetés kötelezettsége a községet terhelte. Még a megszállás idején, augusztus 25-én a nádasdladányi magyar csendőrőrs „kommunizmus eszméi mellett való agitáció gyanúja" miatt elfogta Koronafi Lászlót, Lanczmann Józsefet, Molnár Károlyt, Nagy Bé­lát, Pap Ferencet és Pécsi Jenőt. Mind az ellenük irányuló gyanút, mind Kötél Ferenc községi h. bíróval kapcsolatos nyomozás szükséges­ségét megcáfolja, illetve eredménytelenné teszi a mintegy 30 „legtekin­télyesebb polgár" meghallgatása, és az eljárást lefolytató Rentka Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents