Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

majdan le, mely idő alatt a község lakossága nemcsak, hogy az államot támogatni nem tudja a közadókkal, de még inkább támogatásra szorul." A képviselő-testület határozatot hozott a messzemenő takarékosságról.

09 A testület 1945. augusztus 5-én alakult újjá, Molnár István, a nemzeti bizottság elnöke jelenlétében. Megalakulása után a nemzeti bizottság közigazgatási ténykedése megszűnt. A képviselő-testület tagja lett Tóth Gy. István, Karácsony Gyula, Cseresnyés János, Csapó Imre, Horváth József, Kálmán Gyula, Laczi József, Molnár Vince, Márk Lajos, Nyolcas János, Szabó Gyula, Szigethy János, F. Tóth Gyula, N. Tóth János, Bartha János, Dani Imre, Vargha Kálmán, Molnár István, Adorján Imre, Mészöly János, Ludvig Sándor, Kulifai Imre, Erdős János, Lukács Mihály, Pergel János, Vörös László, Kajdi József, Vendel György, Tóth György. Zsiga Pál, Gondán István, Dalmati István, Szóládi József és dr. Medgyaszay Gusztáv körorvos. Jegyzővé Bereczky Károlyt, bírónak Szigethy Jánost, helyettes bírónak Ludvig Sándort, közgyámnak Bán Jánost, pénztárnoknak Tóth Gyulát, elöljárónak Karácsony Gyulát, Laczi Józsefet, Perge Józsefet, Lukács Mihályt és Márk Lajost választották. A korábbi bírónak, Tóth Gy. Istvánnak, köszönetet mondtak 12 évi önzetlen és felelősségteljes munkájáért. Az újjáalakult elöljáróság munkájának központjában az újjáépítés állott.

70 1945 augusztusában a képviselő-testület villanybizottságot választott. A megrongált villanyvezeték helyreállítása a községre 900 000 P terhet rótt, amit előteremteni nem tudtak. A bizottság az összeget államsegély útján teremtette elő.

71 Az 1945. évi költségvetés 547 682 P szükségletet, 43 160 P fedezetet, vagyis 504 522 P hiányt mutat. A képviselő-testület 100%-os községi pótadót vetett ki és az általános kereseti adó kivetési kulcsát 10%-ban állapította meg.

72 1945 decemberében újra indult a községi oiajütő üzem, Bartha János bérlő kezelésében. Minden 100 liter olaj után 3 liter salakmentes étolajat és minden 100 kg olajpogácsából 9 kg-ot kapott a község természetben. A bérlő a saját gazdaságában termelt olajos magvakat is sajtolhatta.

73 Az 1945. december 16-i képviselő-testületi ülés tárgyalta az enyingi járás átcsatolását Fejér megyéhez. Hangoztatták, hogy nemcsak érzelmi szempontoknak kell érvényesülni, hanem figyelemmel kell lenni a járás, közelebbről Lepsény község és annak lakosai érdekeire is. Az átcsatolás egyetlen előnyét abban látták, hogy „békeidőben a megye székhelyét, Székesfehérvárt, vonaton többször és aránylag rövid idő alatt lehetne megközelíteni." Ellene szólt viszont, hogy Veszprém megyéhez hozzátartozik a jól termő mezőföld. A megye iparvidék, és itt fekszik a Balaton, ami a mezőgazdasági jellegű Lepsénynek „szinte érdeke". „Hiszen egyik megye a másiktól csaknem kínai fallal van elzárva, valamennyi az önellátás elvére helyezkedik" — állapította meg az ülés, amely nem fogadta el az átcsatolást.

74 A község cselekvő vagyona 1946-ban 52 228 324 P, szenvedő vagyona 1 920 084 P, tiszta vagyona 50 308 220 P. A bevétel 2 070 546 P, a kiadás 1 970 333 P, a maradvány 100 213 P. A körorvosi közös költségvetés 28 900 Ft, a községi villamos üzem 26 845 Ft bevétellel, illetve kiadással dolgozott.

75