Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

A mind gyakrabban előforduló éjszakai tolvajlások, egyéb vagyonos személybiztonságot veszélyeztető események szükségessé tették az éjjeli őrszolgálat megszervezését. Minden 18—65 év közötti férfi, aki valamilyen községi tisztséget nem viselt, az elöljáróság által kijelölt napokon éjjeliőri-szolgálatot teljesített, „lelkiismeretesen, vonakodás nélkül büntetés terhe mellett."

70 A községi költségvetésből támogatták a közoktatást is. Az enyingi Magyar Gazdaképző Iskola pl. 2 q búza árát kapta. 1946 augusztusában a község a tanítók nyugdíjügyét mozdította elő. Ugyanekkor a korább* leventeotthont (Vasút u. 5.) az ifjúságnak adta. De kulturális, politikai és társadalmi célra is igénybe vették, mivel más, nagy helyiség e célra nem volt. Az ifjúsági szervezet az épületet rendben tartotta.

77 1946 szeptember-októberétől a megindult népi kollégiumi mozgalmat támogatta a község.

78 1946 augusztusában merült fel újból a gabonatárház építése, amelyhez a község területet adott.

79 1946 július-augusztusban 29 lakos adott be panaszt a földigénylő bizottság ellen. A panaszok arra irányultak, hogy nem kapták meg a nekik járó földet, vagy kevesebbet kaptak. A bizottság elnöke, Adorján Imre, alaptalan rágalomnak minősítette.

80 Az 1946/47. évi zárszámadás szerint a bevétel 55 114 Ft, a kiadás 55 113 Ft. A körorvosi alap bevett 579 Ft-ot, kiadott 55 Ft-ot. A villanyüzemi alap bevétele 17 785 Ft, kiadása 16 555 Ft. A közvilágítást 15 db 40 W-os egész éjjel, és 15 db 40 W-os fél éjjel égő lámpa biztosította.

8

' Fejér megye hároméves tervében Lepsénynél szerepelt a Szabadbattyán—Polgárdi vonal villamosításának a megerősítése, a MAORTtelepek ellátásának biztosabbá tétele érdekében.

81948 februárjában Záhonyi Ferenc volt siófoki vezető jegyzőt eredeti állásába helyezték vissza. A képviselő-testület köszönetét nyilvánította féléves munkájáért.

83 A Nemzeti Bizottság tagjai: Szigethy János, F. Tóth Gyula, Szűcs György, Cseresnyés János, Remsey Sándor, Sziládi Pál, Pintér György, Galambos János, Méry Dezső, Fejes István, Vörös László, Markó Ignác, Keck Ödön, Grüll Jenő, Méhes Gyula és Szóládi István.

84 A hároméves tervben óvoda létesült, állami támogatással. Romlakásépítőkölcsön-akció indult. Tervezték 6 mélyfúrású kút létesítését (egy kút fúrása 4200 Ft-ba került). Bekerítették a vásárteret, helyreállították a Jókai utcai hidat.

85 1948-ban a július l-jén tartani szokott országos vásárt augusztus 27ére helyezték. Azzal az indokkal, hogy július „a legnagyobb és legszorgosabb mezőgazdasági munkák idejével esik egybe, amikor a vásár zömét alkotó dolgozó parasztság az aratási munkákkal van elfoglalva. Másrészt ilyenkor még pénze sincs, hiszen a legtöbbje csak a termés betakarítása, elcserélése után jut bevételhez, és abból vásárolja meg legszükségesebb ruhaneműit, gazdasági eszközeit és egyéb szükségleteit.

80 1948 júniusában a képviselő-testület üdvözölte az iskolák államosítását. „Az államosítással egy csapásra megszűnik az iskolák sokfélesége, 3-4 féle jellege, az egységes tankönyvek segítségével biztosítható lesz az egységes szellemű tanítás és nevelés. Az államosítás kiküszöböli azokat a súrlódásokat és ellentételeket, amelyek a falvak többségében a