Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Lajoskomárom

mon a statisztika. Ekkor a lakosság 16 német és 9 egyéb kivételével magyarnak vallotta magát. A negyvenes évek első felében újabb kísérlet történt a helyi vezetés részéről körorvosi székhellyé tétel érdekében.

109 1941-ben — miután korábbi kísérletük kudarccal járt — önálló állatorvosi körzetet kívántak kialakítani (Dég csatlakoztatásával). Figyelemre méltó törekvésük indoklása: „Lajoskomárom község az ország kisgazda állattenyésztésében az első helyen áll. Messze vidékről, az Alföldről is érkeznek Lajoskomárom községbe tanulmánycsoportok. Gazdasági felügyelő is, ha Veszprém vármegyébe tanulmány csoportok érkeznek, Lajoskomárom községbe irányítják azokat. A kisgazdák állatorvos segítségével még tovább tudnák fejleszteni állattenyésztésüket."

110 Amikor 1943 őszén a járás Mezőkomárom székhellyel „egészségvédelmi kör" szervezését tartotta szükségesnek, az orvosért folyó rivalizálás ismét feléledt. Az új plébános, Szabó László a képviselőtestület ülésén örömmel vette a kör alakításának hírét, de a testület tagsága' nak helyeslése közben tette szóvá, hogy célszerűbbnek látná, ha legalább a kör székhelye (védőnővel együtt) Lajoskomáromban lenne, ahol pillanatnyilag orvos sem volt. Erre a célra az 1944. évi költségvetés terhére a testület 4 ezer pengőt irányzott elő. Törekvéseik csak a felszabadulást követően értek célba. A felszín alatt laonangó, de a lakosságot élénken foglalkoztató földkérdés az 1940. évi IV. tc. ismertté válása nyomán újból a felszínre tört.

111 A kishaszonbérletek, illetve kistulaidonok létesítésének kilátásba helyezése megmozgatta a község közvéleményét. Különösen a házhelyek juttatása iránti igények élénkültek meg. 1941 augusztusában már harmadízben foglalkozik a képviselőtestület e témával. Ekkor Szakáts János és társai házhelyigénye van nanirenden. (Kérelmüket azzal utasították el, hogy nem a rendeletnek megfelelően iártak el.) Már megindult a iogosultak összeírása is. A község az ezzel kancsolatos állásfoglalás- és nyilatkozattételre Varsányi Mátyás, Reisinqer Keresztély és Szakáts János kénviselőtestületi tagok iogosultsá^át állanitotta meg.

10 1944-ben a házhelviuttatással kancsolatos kérelmek megismétlődtek. Ekkor Paska Mihály és társai fordultak ilven iellegű kéréssel a község vezetéséhez. A kéDviselőtestület azon a véleménven volt. hogv a jelen körülmények között (1944. március 23-át mutatott a nantár!) ingatlant készpénzért nem értékesítenek, mert helvétté újat venni sem tudnak. Ajánljanak fel a házhely helyébe csereingatlant. A háborús esztendőkben egvébként a helvi vállalkozási kedv felélénkült, (Ha nem is vált általánosan jellemzővé.) így már 1941-ben Macher Simon és Hahn János, majd 1944-ben Radics Györqy és Schmeltzer János községi legelőt, illetve tavat szándékoztak bérbe venni.

113 Macher Simon téglaégető létesítésére vállalkozott a bérbe vett 1 holdnyi legelőn. Érve előtt a községi vezetés is meghajolt: „Nagy téglahiány van a községben, ez előreláthatólag még fokozottabban jelentkezik majd akkor, amikor az új házhelyek ki lesznek osztva." (A 20 évre szóló bérlet fejében az évi égetés 3%-át kérte a község.) A halastó létesítését célzó kérelem is méltánylásra talált. Hahn Jánosnak pl. 120 kg búza és ugyanannyi szemes tengeri évi bérlet fejében