Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Lajoskomárom

delmi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos károk megállapítá­sára hoznak létre bizottságot, az 1939. évi II. tc. alapján. E bizottságba a község két tagot delegált. (1939-ben pl. Tulcz Mihályt és Szapper Mártont, 1940-ben Tulcz Mihályt és Kleiber Mátyást, majd 1942-ben ismét az utóbbi két személyt. 104 A katonai előképzést szolgáló és mindinkább aktivizálódó helyi Levente Bizottságba, 1941 nyarán, a képviselőtestület dr. Ekényi Já­nost, Zábó Istvánt és Fekete Józsefet választotta. 1942-ben korszerű leventeotthon létesítését határozzák el. A beruházási költség egyötödét az 1943. évi költségvetésben irányozták elő. A Levente Alap községi költségvetése egyébként megközelítette az ötezer pengőt, a község elő­irányzatának 7%-át. 105 A község háborús évekbeli költségvetése évről évre emelkedik. 1941 és 1944 között az előirányzat több mint kétszeresére (114 216 pen­gőre) növekedett. A fedezet emelkedése szerényebb mértékű és csak megközelítően éri el a kiinduló év (1941: 39 021 P) kétszeresét (1944: 82 398 P). A hiányt a pótadó fedezi: 1941-ben 56, 1943-ban már 70%-os községi kivetéssel. A beruházások a községre nehezedő terhek miatt visszafogottak. (Főleg felsőbb utasításra elrendeltek, mint a levente­otthon.) A község vagyona mérsékelten emelkedik: a tiszta vagyon ér­téke 1940—1944 között 161 ezer pengőről 173 ezer pengőre növekedett. A gazdálkodásban takarékosság érvényesült. 106 1941-ben — első­sorban anyagi okokra hivatkozással — a közvilágításban lámpacseréket hajtottak végre és a világítás napi időtartamát korlátozták. 1943-ban „előfogatozási szabályrendelet" alkotásával a fuvarokat csökkentet­ték. Az az évi karácsonyi segélyt nem pótköltségvetéssel, hanem költ­ségvetési megtakarítással fedezték. Az adófizetést különféle intézkedé­sekkel (pl. az újonnan üzembe helyezett szeszfőzde igénybevételi lehe­tőségével) ösztönözték. A háborús viszonyok között a községi tisztség­viselők illetményét két alkalommal (1941-ben és 1944-ben) rendezik, átvállalják az Országos Társadalombiztosító Intézetnek (OTI) járó — és a munkavállalókat terhelő — díitételeket; és rendezik az óvodai dolgo­zók munkabérét, beleértve az államsegélyhez történő hozzáiárulás (50, maid 30%) mértékét is. Az óvoda élén 1942 végén Czéh István bíró mellett Kóts Lajosból, Csuka Lajosból, Szabó Lászlóból, Záborszky Kál­mánból. Fekete Józsefből, Szakáts Mátyásból, Czéh Istvánból, Kóts La­?osnéból. Csuka Lajosnéból, Záborvszky Kálmánnébóh Szakáts Mátyás­néból, Fekete Józsefnéból, Csekő Edéből és Csekő Edénéből álló fel­ügyelőbizottság állt. 107 A nehéz körülmények ellenére a község átvállalta az evangélikus egyháznál 2, a római katolikusoknál 1 tanító után az egyházra rótt nyugdíjjárulék fizetését. A helyi református egyháznál 1 tanító járulé­kának megfelelő összegű segély folyósítására hoztak határozatot. 108 1942 novemberében a római katolikus iskolánál megszervezték a 2. számú tanítói állást. Az utóbbi iskola fejlesztése indokolt: 1941-ben a község 2738 főnyi lakosságából 1212 a katolikusok száma. (Az evangélikusok 1055, a reformátusok 462 főt számláltak. Rajtuk kívül még 1 görög katolikust, 4 izraelitát és egyéb — baptista — felekezetűt tartott szá-

Next

/
Thumbnails
Contents