Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Lajoskomárom

község részére kellett teljesíteni.

89 (A pengő bevezetését követően a vármegye pénzben váltatta meg a közmunkát.) E tevékenység mértékére jellemző, hogy pl. 1930-ban 543 igás és 448 és fél napos kézi napszámot jelentett a település lakói számára. (Ennek 20%-át a törvényhatósági, 30%-át a község kezelésében lévő utak karbantartására kellett fordítani.) Nagyobb arányú vállalkozás (pl. vízrendezés esetén) ez a tevékenység meghaladta (1932-ben) az évi előirányzatot. A harmincas évek közepén az előirányzat 152 igás és 55 kézi napszámmal stabilizálódik. 1937-ben a községnek járóból 30%-ot (az útkarbantartásra fordítandó hányadot) Szőnyi András javaslatára már pénzben váltották meg. A bevételek és a kiadások adminisztrálásában a negyvenes években változás áll be. A Kenyeresi alap kezelése beolvad a házi pénztárba. 1939-től a munkás segélypénztárt ilyen címen már nem is szerepeltetik. A hasonló célú szegényalap jelentősége is csökken. Az 1934ben nyilvántartott 296 pengőről 1940-re 16 pengőre esik vissza. 1936tól — a képviselőtestület egyhangú állásfoglalása alapján — a községi pénzeket („gyümölcsözőleg") a helyben működő hitelszövetkezetnél helyezik el. Kiadásaikban, a harmincas évek második felében, nagyobb szerepet kap a tűzvédelem és a katonai előkészítést szolgáló testnevelés.

90 A tűzoltóság létszámát — kötelező előírás alapján — növelik (45 főre). Hozzájuk hasonló költségnövekedést, de még nagyobb arányú beruházást mutat a község testnevelési alapja. Élén a harmincas évek közepén megújított tisztikar áll: Szende Ernő és Straub Alajos tanítók, valamint Szegedy Gyula aljegyző személyében. A kifejtett tevékenysége súlyát érzékelteti, hogy a bizottság másik három tagját (Hankóczy János r. kat., Balogh Imre ref., és Kóts Lajos evangélikus lelkészeket) a főispán nevezi ki. Az összetétel a bizottságban érvényesülő és érvényesíteni kívánt szellemiségre utal az „akácásban" 1936-ban felavatott labdarúgópálya, de méginkább az 1937-ben létesített lőtér — a helyi Polgár Lövész Egyesület számára — a testnevelési alap gyakorlati célkitűzéseire vet fényt. Az említettekhez hasonló célokból vezetve nő meg ebben az időszakban a csendőrség által támasztott igény is.

91 Az 1938-ban lejáró bérleti szerződés kapcsán a csendőrosztály-parancsnokság támaszt új követeléseket a községi vezetéssel szemben 1937 folyamán. (Évenkénti meszelést, területrendezést kíván, jobb kerti földek kijelölése iránt támaszt igényt.) Ugyanakkor közli, hogy az évi bért a jelenlegi 928 pengő helyett 720 pengőben kéri megállapítani. Miután a község az új feltételeket csak 1200 évi bér mellett hajlandó teljesíteni — hivatkozva arra, hogy néhány év alatt 18 ezer pengőt fordított az épület korszerűsítésére — és a megjelölt bérleti díjhoz ragaszkodik, az osztályparancsnokság a bérletet 1938 április végével felmondta. Egyúttal közölte: május l-jével az őrs székhelyét Mezőkomáromba helyezi át. A döntés nyomán a község a bérlet díjától elesik ugyan, de máris tervek születtek a felszabaduló épület hasznosításával kapcsolatban. (Körállatorvos letelepítése, éjjeliőrök őr szoba ja, óvoda áttelepítése került szóba felhasználásként.) Ugyanekkor a csendőrség pihenő létesítésének igé-