Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Lajoskomárom

nyével lép fel a belterületen és Középbogárdon. (Ezeket főszolgabírói utasításra a Kenyeresi alap terhére megvalósítják.) A volt csendőrlaktanya hasznosítása kapcsán szóba került óvodai probléma megoldására más módot találtak Ifj. Nagy Ferenc helyi kőműves mesterrel, 2004 pengő ráfordítással, a Borsos-féle házat alakíttatják át, hogy az óvoda az evangélikus egyház tulajdonában lévő épületből oda áttelepülhessen. Nem kevés gondot okozott a költségvetési fedezet megteremtése szempontjából a képesített óvónő bérének biztosítása. Taubel Györgynét, született Mosberger Annát éveken át 600 pengő fejében alkalmazták. Egy 1938-beli BM-rendelet az előzőleg már 800 pengőre emelt illetmény újabb növelését írta elő. Ennek teljesítése, illetve az ezzel kapcsolatos vita heves kitörések közepette folyt a képviselőtestület ülésén. Végül — államsegély igényelése mellett — évi 1272 pengő fizetését fogadták el. Másként viszonyultak a szintén anyagi kihatással járó — orvoskérdéshez. A helyi vezetés még a harmincas évek elején kinyilvánította, hogy a jelenlegi (mezőkomáromi székhelyű) körzetből kilép és önálló orvost alkalmaz a községben. (Szabadhídvég hasonló elképzeléssel lépett fel, amennyiben a körzet központja Lajoskomáromba helyeződne át, de ebben az esetben Mezőkomárom meg mind az orvos, mind az állatorvos fuvardíjához történő hozzájárulást tagadná meg.) Az áthelyezéssel járó terheket Lajoskomárom elvállalná, ha kérése teljesülne. A vármegye törvényhatóságának kisgyűlése 1938/1934. sz. határozatával ezeket áthúzta. Minden maradt a régiben.

93 Még az orvos körüli vita közben Hofbauer Mátyás képviselőtesütleti tag javaslatára akció indult a körállatorvosi székhely elnyeréséért is. Indokuk: a lajosi állatállomány ötszöröse a komárominak, és állattenyésztés dolgában ők az elsők a vármegyében. Ez indokolja, hogy a székhely náluk legyen. Kérésüket 1935 januárjában az alispán elutasította. 1940 tavaszán — amikor a mezőkomáromi körzet orvosi állása megürült — Hofbauer Mátyás és társai újabb akciót indítottak. Azzal érveltek a megye felé, hogy a községben működő magánorvos bármikor itthagyhatja őket. A község lakosai irányában azt bizonygatták, hogy az új megoldás sem kerülne sokkal többe, mint a régi. (Addig ugyanis évi 1804 pengővel az orvos fizetéséhez, a dologi kiadásokhoz pedig 606 pengővel járultak hozzá.) A törekvésükre adott válasz a korábbival azonos: elutasító.

94 A képviselőtestületből választott egészségügyi bizotság tevékenységéhez nemcsak az orvos biztosításáért folytatott küzdelem sorolható, hanem hathatós, esetenként széles kört érintő szociális intézkedés megtétele is

95 A községi bába működésével és javadalmával több esetben érdemben foglalkoztak. 1932 nyarán pl. elrendelték, hogy a bába díjtalanul köteles végezni tevékenységét azoknál a családoknál, ahol a házon és 5 kat. holdon kívül más vagyon nincsen. 1939 nyarán pedig „a szokatlanul nagy csecsemőhalandóságra" tekintettel, amely „főképp a szegény sorsú családoknál" tapasztalható, és oka, hogy „hiányoznak egy szülés lefolytatásához és a csecsemő megerősítéséhez" szükséges kellékek, úgy határoztak, hogy két rend vándor babaláda beszerzéséről gondoskodnak. Két évvel korábban a veszprémi mentőállomás bővítéséhez és fertőzőbeteg-szállító mentőautó beszerzéséhez járult hozzá ii* 163