Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

A Szociáldemokrata Párt mindössze 7 szavazatot kapott, ami 1945höz képest 13 szavazatnyi veszteséget jelentett. A Nemzeti Parasztpárt 31 szavazójával lényegében őrizte korábbi pozícióját. A Kisgazda Párt csekély veszteséget szenvedett, most 272 szavazatot kapott. Az ellenzéki pártok közül a Keresztény Női Tábor kapta a legtöbb szavazatot (összesen 50-et). A Független Magyar Demokrata Párt 2 szavazatot kapott, a Radikális Pártnak jutott 1 szavazat, a Polgári Demokrata Párt pedig szavazat nélkül került ki a győzelemből.

100 A községben működő iskolák háborús károkat szenvedtek, de használható állapotban maradtak. A katolikus iskolában Szabó István tanító már 1945. április 12-én megkezdte a tanítást. A tanulók létszáma ekkor 78 fő volt. A második tanítói állásra az 1944-ben kinevezett Devecseri Stefánia nem maradt a községben. Az állást 1947 őszén újra engedélyezték és 1948. januárban Langhmár Márta tanítónővel töltötték be.

107 A református iskolában tanítóhiány miatt a lelkészek kezdték el a munkát. 1947-es adat szerint az iskolának összesen 19 tanulója volt. Az állás betöltésére ekkor sem akadt jelentkező, ezért Szabó Sándor igazgató-tanítót alkalmazták.

109 1948-ban megtörtént az iskolák államosítása. Rövid ideig — nyugdíjba vonulásáig Szabó István igazgatta az államosított iskolát. Utána átmenetileg Langhmár Márta vezette az iskolát, 1949. szeptember l-jétől Újvári István lett az iskola igazgatója.

1

'

19 1950-ben önálló tanácsú község lett. Akkoriban Fejér megye csaknem valamennyi községét így szervezték meg, így látta ezt jónak a rendkívül erős és rendkívül bürokratikus központi irányítás. A helyi tanácsok, illetve a lényegében helyettük tevékenykedő végrehajtó bizottságok jobbára csak a központi utasítások végrehajtásával törődhettek. Már a tanácsválasztások előtt jegyzői hivatalt szerveztek Kőszárhegyen. Abáról idehelyezték Filep Lászlót, aki a választásokig a jegyzői teendőket látta el."

0 Az első tanácstörvény értelmében a 670 lakosú Kőszárhegy 31 tanácstagot választhatott. Az alakuló tanácsülés választotta meg a 7 tagú végrehajtó bizottságot. Csak az elnök és titkár volt függetlenített, az elnökhelyettes és a 4 bizottsági tag nem.

111 A tanács iratanyagának túlnyomó része valószínűleg megsemmisült. 1971-ig az elnöki tisztséget az alábbiak töltötték be: Borján Lajos, B. Tóth János, Skázel László, Sándor János, Borján László. Titkárok voltak: Filep László, Orbán Erzsébet, Fülöp József, Tóth Emiiné, Dabronaki Pál.

112 Visszaemlékezésekből tudjuk, hogy főként a begyűjtési rendelkezések végrehajtása a lakosság körében már 1949-ben is ellenszenvet váltott ki. Ez csak fokozódott, mivel a begyűjtési kötelezettséget egyre több termékre terjesztették ki. A tanácsi vezetők kemény módszerekkel, irodai és helyszíni elszámoltatásokkal, esetenként házkutatásnak is beillő eljárásokkal igyekeztek a felsőbb utasításoknak eleget tenni, Az ellenszenv, fő oka az volt, hogy. a;, begyűjtési árakat alacsony szinten tartották, á parasztok. főként, könnyen, mozgatható értékeiket (baromfit, tojást) a szabadpiacon próbálták meg értékesíteni. Sok elkeseredést váltottak ki az adófizetéssel kapcsolatos eljárások is. ;. A..kőszárhegyi ..kuláklis'tán összesen, % személy.,

szerepe.lt, de őket is