Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

úgy gyártották, mert akkoriban elképzelhetetlen volt a falu kulák nélkül. Igen rövid időn belül mindkettőt mentesítették.

113 A község helyzete az 1950-es évek második felében — amikor a Rákosiék által bevezetett vészterhes idők elmúltak — fokozatosan javult. Áll ez főként a közlekedésre, a községet Székesfehérvárral egyre sűrűbb autóbuszjáratok kötötték össze. 1959-es adatok szerint a község egész területe 1010 kat. hold (581 ha), a népsűrűség 128/km

2

, külterülete mindössze 1 volt, itt 5 fő élt, az egész lakosság 0,7%-a. 1959-ben Kőszárhegynek 4 közkútja és 10 közvilágítási lámpája volt. A lakásépítés a felszabadulás óta jelentékeny. Az 1941-ben megszámlált 170 házzal szemben 1959-ben már 219 lakóház állt, összesen 781 helységgel, ebből 302 szobával. Minőségi javulást jelent a lakóházak csinosodása, majd belső berendezéseinek kicserélődése.

12

'* 1961-ben már 225 lakóház volt a községben. Az 1 szobás lakóházak száma 110, a kétszobásoké 111, az ennél nagyobbaké 4 volt.

115 Az életkörülmények javulását jól mutatja a villamosítás gyors fejlődése. Több lett a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma is. Az 1960as évek végétől kezdve gyorsan terjedt a palackos gáz használata' is. 1969-ben 212 háztartás fogyasztott villanyt, palackos gázt használt 122 háztartás.

110 1978-ban 284 villanyfogyasztó háztartás volt a községben, a gázt fogyasztó háztartások száma 9 év alatt megduplázódott (244) a Vízhálózatban 120 lakás volt bekapcsolva.

117 1980-ban a vízhálózatba már 134 lakás volt bekapcsolva, villanyt fogyasztott 296, palackos gázt használt 270 háztartás.

118 Á jelentékeny fejlődés ellenére Kőszárhegy elmaradt a megye falvainak nagy többségétől. Egy 1970-ben napvilágot látott tanulmány 104 Fejér megyei település helyzetét vizsgálta. Kommunális ellátottság szempontjából Kőszárhegy a 101. helyet foglalta él.

110 .Kőszárhegy a felszabadulás után is lényegében agrárjellegű település maradt. 1956-ban kenyérgabonából 426 kat. holdat, árpából 90 kat. holdat, zabból 3 kat. holdat, kukoricából 326 kat. holdat, burgonyából 39 kat. holdat vetettek. Termeltek ezenkívül cukorrépát, takarmányrépát, napraforgót, lucernát, vörösherét és zabosbükkönyt.

120 1957-ben már tapasztalhatjuk a korábban egyáltalán nem ismert juhtenyésztést. Ekkor már 597 juhot tartottak.

121 Ismereteink szerint 1959-ben vett nagy lendületet a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A kőszárhegyi Egyetértés Tsz 1959 márciusában alakult. A megalakulással kapcsolatos tények azt mutatják, hogy ekkor is voltak gondok és problémák nem csupán-az'5Q-.es évek elején/.- .... .'A lakosság jelentékeny része — közel fele — ekkor még ellenállást fejtett ki. Kéziratunk szerzője •— egyébként a szövetkezeti mozgalom lelkes támogatója és résztvevője — leírja, hogy a munkaképes fiatalok jelentős része..hátat fordított a mezőgazdaságnak.. A tagok állatait gazdasági épületek hiányában eleinte „magánistállókban" kellett elhelyezni,; a takarmányt • a~tagok* adták össze: Az elhelyezési - gondok 'csak -akkor enyhültek, amikor a szövetkezet megkapta a tílosi gazdasági épületéket: (Tilos az 1944-es helységnévtár szerint Szabadbattyán közigazgatási területéhez tartozott, 1944-ben 38 fő élt itt.) A tagok a közösben végzett munkában nem mindnyájan mutattak nagy, ügy buzgalmat, voltak akik sok: munkaegységet^akartak kevés munkával. Kapáláskor,_amikor, szer--