Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez 1543 – 1688 - Vass Előd: A török uralom kiépítése Székesfehérvárott - Katonák, kereskedők és adófizetők a hódoltságban

11. táblázat: A székesfehérvári kincstári jövedelmek bevételei forgalmának megoszlása 1545—1585 között Bevételezés ideje: 1545. aug. 4-től 3 évre: 1555. ápr. 22-től 3 évre: 1565. nov. 3.—1570. ápr. 22. 1580. ápr. 23.—1581. máj. 3. 1582. ápr. 24.—1583. máj. 20 1584. máj. 4.—1585. ápr. 29. Bevételezett összeg: 630 000 akcse, azaz: 16 800 arany Ft 800 000 akcse, azaz: 16 000 arany Ft 970 000 akcse, azaz: 25 866 arany Ft 151 742 akcse, azaz: 4 046 arany Ft 123 195 akcse, azaz: 3 285 arany Ft 95 569 akcse, azaz: 2 548 arany Ft Az iratok alapján áttekinthető negyven év alatt a fehérvári kincstári bevételek állandóan csökkentek. Ez a csökkenés más vámoknál is megfigyelhető, mert 1585-ben az egész Oszmán Birodalom területén 65°/

0-os pénzleértékelődés folyt le. A hódoltsági területről nyugati irányba tartó átmenő távolsági kereskedelem forgalmának nagyságrendjében Székesfehérvár csupán — Vác és Buda után — a harmadik helyen állt. A Székesfehérváron keresztülhaladó kereskedelmi útvonal említését Jákob von Betzek követségi titkár írja le útinaplójában 1565. szeptember 22-én, amikor Tolnáról Budára haladt a Csernovics Mihály vezetése alatti porta-követség karavánja, „er alsó gehn Ballata auf unser Grenitzhaus einskommen", vagyis Palotánál a mi határállomásunkon tehát bejönni akar, ez valószínűsíti, hogy a Palota—Duna-vonal közbeeső állomáshelye is Székesfehérvár volt/'

1 A környező falvak a fehérvári piacra bejáró lakosai látták el élelemmel a várost, s ezért a fehérvári magyarok és a környező gazdasági vonzáskörzet (nahije) földrajzi, társadalmi és gazdasági kapcsolatait a következőképpen ábrázolhatjuk. 12. táblázat: A székesfehérvári nahije települési szerkezete 1563—1582 között Székesfehérvár: években 1582 körül Város 3 3 Lakott falu 17 39 Lakatlan falu — 4 Megművelt puszta — 49 Majorság — 4 Malom — 17 Halastó — 2 Az 1563—1566. évi fejadó-összeírás és az 1582 körüli részletes adóösszeírás adatainak hasonlításából azonnal kitűnik, hogy 20 év alatt a nahije falvai gazdaságilag erősödtek és gyarapodtak. Hozzávetőlegesen elérték azt a népességet és termelési kapacitást amit a hódoltság (tehát 1543) előtt képviseltek. Ezekben az adatokban a visszatelepülés folyamatát vélhetjük felfedezni. Székesfehérvár mellett a törökök még Csókakő-Váralját és Szabadbattyánt írták össze városként. A malmok közül Csórón nyolcat, Székesfehérvárott négyet, Ösi mellett ötöt és Küngösön egyet írtak össze.