Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Kállay István: A kormányzat megszervezése Fehérvárott a török kiűzése után 1688 – 1703

alól, a tanács utasításait hajtották végre. Javaslatukra kezdődött a szüret, engedélyeztek építkezést, árokásást. Az első hegymester 1701-ben Traxler András.

11 A városi katona (satrapa) rendészeti feladatokat látott el, vagy a börtönt őrizte. lG91-ből Fa György, a következő évből Kovács György, 1697-ből Szabó Péter nevét ismerjük. 1697-ben külön börtönőr (Kustos János) is volt.

12 A hadiadó és a városi adó szedéséért az adószedő felelt. Kezdetben a belső tanács választotta. Anyagilag felelős volt a beszedett pénzek kezeléséért, azokról számadást vezetett. 1693-ban Kovács Pál és Klotz Ádám, a következő évben Parraghy András, Stetner Péter, Hiemer Mihály, Újvári István és Lévay Sándor, 1695-ben Bellicz György szedte az adót.

13 A város területén lakók termény és 1688—1724 között bora után tizedet szedett. Ez a tanács által kijelölt tizedszedő feladata, akik az öszszeírásban is közreműködtek. Rendszerint az aljegyzők és az írnokok közül kerültek ki. 1696-ban Parraghy András, Szabó János aljegyző és Kolosváry Mihály jegyző szedte a tizedet. Ez utóbbiak másodállásban.

14 A városi gazdálkodás irányítója a kamarás. Kezdetben ezt a tisztet a városi bíró látta el. A kamarás a házipénztárról számadást vezetett, melyet a belső tanács évente ellenőrzött és jóváhagyott. 1689—1691-ben és 1693-ban a kamarás Hiemer Mihály, 1691-ben Plenikl Lénárd, 1691— 1696-ban Payerl András, 1697—1702-ben Parraghy András.*

5 A város saját területén gyakorolta a kegyúri jogokat, kezelte az egyház pénzét. Mint tudjuk, a ferencesek és a jezsuiták a harcoló sereggel érkeztek a városba. 1694-től ismerjük két egyházipénztár-felügyelő: Takács János és Month Imre nevét.

10 A sörfőzés és -mérés a város kiváltsága volt. A többi haszonvételhez hasonlóan a város a felszabadulástól kezdve gyakorolta. Ellenőrzést a sörfőzés-felügyelő gyakorolt. Fontos hivatal volt, hiszen 1693-ban maga Hiemer Mihály és Parraghy Ignác töltötte be.

17 Az őrletés ellenőrzését a tanács az őrletés-felügyelő útján gyakorolta. A malom a török idők után azonnal őrölni kezdett. Az első ismert felügyelő (1691) Parraghy András. Ő felügyelt az őrlési vám szedésére. 1696-ban Hech Gáspár töltötte be ezt a hivatalt.

18 A kémények ellenőrzését az első időktől fogva végezte a tanács. Erre a célra kéményseprőt alkalmazott. Ez annál inkább fontos hivatal volt, mivel a házak fala és a kémények is fából voltak fonva, amit agyaggal tapasztottak be. Ez pedig igen tűzveszélyes volt. 1703-ból ismerjük Sonderwin Ferencet, aki nemcsak a város, hanem a szomszédos helységek kéményeit is kotorta.

19 A városi órás feladata a városi óra rendben tartása, felhúzása, javítása, igazítása, esetleg készítése. 1691—1692-ben Rigó György lakatos az oras. Az iskolamester röviddel a felszabaulás után megjelent. 1690-ben egy trencséni és egy túróci diákot alkalmazott a város, akik egyúttal kántorok is voltak. Eltartásukra minden polgár 25, zsellér 12 dénárt és nyolc köböl búzát adott. 1690-ből Horosky János és Rutkay Miklós, 1692-ből Czobor Pál és Kovács Ferenc nevét ismerjük. 1703-ban Strébey Ignác Sándor az iskolamester.

21