Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Csíkvár a történelem sodrában 1543 – 1687

Farkas Gábor: CSÍKVÁR A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN 1543—1687 A Sárvíz nyugati völgyében a mai Szabadbattyán délkeleti részében, közelebbről a 70-es műút és a Malom-csatorna, valamint nagyjából a Tácra vezető út által határolt területen állt a történelmi jelentőséggel bíró Csík vár. A magam részéről arról a Csíkvárról kívánok beszélni, amely a török hódoltság idején védelmi szerepet töltött be — amolyan ellenőrző pontként szolgált a Sárvíz átkelőhelyen — és a Rákóczi-féle felkelés idején is meghatározó szerepe volt a kuruc—labanc küzdelmekben. Azérl is szükséges ezt hangsúlyoznom, mert a Csíkvár név a 18—19. században tovább szerepel, sok esetben Szabadbattyán ill. Battyán települést is ezen a néven emlegetik. A Pesthy Frigyes által publikált helységnévtárban a helység vezetői azt írják, hogy a Csíkvár név országszerte el van terjedve, míg Szabadbattyán név csak helyileg ismert. Mindenesetre Csíkvár és Szabadbattyán nevek a 19. század közepétől hivatalosan szerepeltek. A Budapest—Pragerhof között húzódó vasútvonalon 1875-ig Csíkvár nevű vasútállomás volt, melyet ebben az évben keresztelték át Szabadbattyánnak. Székesfehérvárról, ill. Maroshegyről a régi Csíkvárra vezető út ma is a Csíkvári út nevet viseli, Székesfehérvárnak pedig volt egy csíkvári kapuja; amely a vár déli, délnyugati erődrendszerében a Sárvíz mellett volt, Csíkvár tehát a magyar történelemben néhány évszázadon át kiemelten szerepelt, és ez alapos ok arra, hogy ezt a településrészt ma is Csík várnak nevezze a község. Igaz, az erődrendszerből ma csak a torony létezik, melyet Kulának neveznek. Pesthy Frigyes-íéle említett kiadvány is csak a toronyról tud, és ennek alapján terjedt el, főleg 'Idegenforgalmi frazeológiákban a történetietlen Kula elnevezés. Tény, hogy a 16—17. században Csíkvár és Battyán két teljesen külön helység, jóllehet a távolság köztük elég csekély. Csíkvár a Sárvíz partjára települt, Battyán pedig a folyótól kissé távolabbra, azaz nyugatabbra. Csíkvárt a kortársak úgy emlegették, hogy az a Sárvíz folyó kapuja. Ennek az a magyarázata, hogy a Sárvízen itt lehetett átkelni hídon, és még Örsnél Fejér vármegye területén. A Csíkvár névről magyarázatot Bél Mátyás országleírásában találunk. Eszerint a Sárfolyóban bőven termő csíkokról kapta volna a vár, később a település is a nevét. Van egy másik változat is; József nádor