Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Csíkvár a történelem sodrában 1543 – 1687

naplójában leír egy sárvízi látogatást, amely 1809. november 26-án zajlott le. A nádor azt hallotta ekkor, hogy ez a régi török torony Csík nevű basa lakása lett volna, és innen kapta a nevét. Ez a magyarázat kevésbé hihető. Megemlítem, hogy a naplóban még az is olvasható, hogy valamikor egy előkelő török úr tett látogatást a toronynál, aki félelemmel olvasta a tornyon lévő írást, és annak tartalmát nem közölte senkivel. Az erőd keletkezését a török hódoltság idejére, a 16. század közepére tehetjük. A Sárvízen, azaz Battyánnál már a magyar középkor évszázadaiban fontos átkelőhely volt, amelyen királyi vám működik. A vámhely őrzésére torony épült, melyet árok és palánkfal vett körül. A torony lőrésekkel volt ellátva, ezek a lőrések még a nyilazáshoz voltak kiképezve. Ez is jelzi, hogy a magyar középkorban védelmi jellegű erősség állt itt, amelyet a török erődítménnyé épített át. A királyi jövedelmet 1399. július 13-án Zsigmond király eladományozta. Az adományozást több mint 100 év múltán ugyanannak a családnak (Kővágóörsi) megerősítette II. Ulászló királyunk. A battyáni vagy másképpen csíkvári vámról 1737-ben egy helytartótanácsi iratban az olvasható, hogy évszázadok óta működik. Azt természetesnek kell tartani, hogy amikor a török 1543-ban az átkelőt megszállta, Battyánt el is pusztította, de ott a vámot török jövedelemforrásként felhasználta. A vámhely és egyben az átkelés katonai biztosítására kellett török őrséget tartani közvetlenül az átkelés közelében. Battyánban volt ugyan egy kastély, és 1543-ból származó adat szerint ott a Batthyány család dárdásokat tartott, de mint tudjuk, ez távolabb esett az átkelőhelytől, és annak védelmét ellátni onnan nem tudták. A török hódoltsági területet a magyar végváriak a 16. század közepe táján a Sárvíz keleti partjáig szorították vissza. Veszprémben, Palotán magyar kapitányok voltak. Thúry Benedek 1567-ben azt írta Battyán földesurának (Batthyány Boldizsárnak), hogy a török el akarta foglalni a battyáni kastélyt, abból a célból, hogy oda katonaságot helyezzen el. Ezt Thury Benedek megakadályozta, mert ezzel a Sárvíz mindkét partján elállta volna a török a „vitézlő nép útját". Első adatunk Csíkvárról 1572-ből származik. Arról értesülünk, hogy ebben az évben Csíkvárra magyar végvári vitézek törtek, azonban a török a támadást felfogta, sőt a magyar vitézeket üldözőbe is vették, és Polgárdin túl üldözték őket. A csíkvári török őrséget Isztolni Belgrádból (azaz Fehérvárból) küldik ki a törökök, ugyanis Csíkvár, Csókakő és Palota (ez utóbbi akkor török fennhatóság alatt volt) a székesfehérvári szandzsáksághoz tartozó várak, így katonai felügyeletüket a fehérvári bég látta el. Csíkvár osztozott Fehérvár sorsában. A hódoltság peremén lévő török végvárakban a létbizonytalanság szinte állandósult. Ha nagyobb haderő közelgett az erődhöz, a csekély létszámú katonaság általában megfutamodott, vagy ha váratlanul jelentek meg az erőd alatt a csapatok, akkor megadták magukat. 1601 novemberében Csíkvár török őrsége feladta a várat, a török parancsnok a meghódolás jeleként Mercurio herceg elé járult, és annak ruhája szegélyét megcsókolta. Ez a meghódolás Székesfehérvár visszafog