Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Csókakővár a törökellenes küzdelmek idején 1543 – 1687

A csókakői uradalom irányítását a Nádasdyak a Győrben lakó tiszttartóra bízták, aki a török miatt nem lakhatott a csókakői várban. Nádasdy Tamás 1562-ben halt meg. Fia, Nádasdy Ferenc a csókakői uradalomra már nagyobb gondot fordított: ezért a török éppúgy mint apjától, tőle is tartott: Nádasdy Ferencet „fekete bégnek" nevezték, aki számtalan sikert aratott a törökön. Időközben még (1556-ban) Salm császári generális Pápa, Veszprém, Mór visszafoglalásának évében Csókakőt is visszavette. A megszállás nem volt tartós, a fehérvári törökök hamarosan újra elfoglalták. Nádasdy Ferenc meghagyta a győri és a tatai magyar portyavezéreknek, hogy az érdi, a váli és az adonyi palánkok elleni rajtaütés során kíméljék meg falvait. Ezek a portyák 1569— 1589 között rendszeresek voltak. 1591-ben 15 évig tartó pusztító háború kezdődött. Ebben a másfél évtizedben a hadak pusztává változtatták egész Kelet-Dunántúlt, és tulajdonképpen ekkor tűnt el Fejér megyéből az a népesség, amelyet a középkori törzsökös magyarság és a már beolvadt besenyő és kun nép alkotott. 1593-ban kísérlet történt Székesfehérvár elfoglalására, és itt jelen volt Nádasdy Ferenc is csapataival. A várat ugyan nem tudták bevenni, de a budai basa 20 ezres csapatát Pákozdnál a magyar hadak szétverték. 1598. március 29-én a császári és magyar csapatok Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezetésével visszafoglalták Győrt. A császári csapatok ezután Tata ellen vonultak, melyet sikerrel foglaltak vissza, majd Gesztes, Csókakő, Palota, Csíkvár, Veszprém, Vázsony várak és erősségek visszafoglalására került sor. 1599-ben Székesfehérvárt rohanták meg a császári csapatok. Az Ingovány és Sziget külvárosokat elfoglalták, kirabolták, nagy zsákmánynyal tértek vissza Győrbe, de magát Székesfehérvár várát elfoglalni nem tudták. 1601-ben, szeptember 13-án a Székesfehérvár alá érkezett császári sereg mindhárom külvárost elfoglalta; így a Mocsárvárost, a Szigetet, a Rácvárost, majd szeptember 20-án a vár is a császári csapatok kezébe került. Fehérvár török katonai parancsnoka, Husszein pasa 1500 fő katonájával a császári sereg fogságába került. A császáriak ezután Csókakővár alá vonultak, és itt szeptember 25-én vették annak hírét, hogy Hasszán pasa nagyvezér a budai pasával együtt Fehérvár visszavételére nagy sereggel közeledik. A török előőrsök október 9-én Fehérvár alatt portyáztak, akikkel a császáriak megütköztek. A török előnyomulását azonban megakadályozni a császári csapatoknak nem sikerült, így a török október 13-án már ostrom alá fogta Fehérvárt. A császáriak főparancsnoka, Mátyás főherceg a sereget Palota irányában vezette el, a Sárrét mellé, hogy az itteni mocsaras terepet felhasználhassa a török támadás kivédésére. A csata október 15-én zajlott le. A török túlerőt a császáriak legyőzték. A török a sárréti csatában 5 ezer embert vesztett, akik között volt két pasa és 8 szandzsákbég is. A sárréti csatában vesztes nagyvezér ígéretet tett, hogy a következő évben visszatér Fehérvár alá és azt visszafoglalja. A nagyvezér ígéretét megtartotta, és Fehérvárt 1602. augusztus 29-én valóban elfoglalta. Csekély vigasz, hogy ebben az