Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Csókakővár a törökellenes küzdelmek idején 1543 – 1687

éven a magyar vezérek Adony palánkját, továbbá Földvárt, Paksot, Tolnát visszafoglalták, s a palánkokat lerombolták. 1604-től a csókakői váruradalom jövedelmeit Nádasdy Pál kapta, aki Nádasdy Ferenc fia volt, A fekete bég ugyanis 1604-ben meghalt, 49 éves korában. Csókakőn a 17. század, elejétől erősebb török őrséget találunk: 1628 —1632 között 42 főnyi katona tartózkodott a várban. Csókakő uradalmát magyar részről 1629-től a váruradalom tiszttartói kibérelték. A bérlet még 1641-ben is tartott. Az 1650-es évektől meggyengült a török magyarországi hatalma, a hódoltságban a magyarok javára billentek az erőviszonyok, bár két pusztító hadjárat még elsöpört az újonnan telepített váruradalom falvai felett. A portyák mindkét részről maradtak. 1657-ben Batthyány Ádám katonái a csókakői—fehérvári úton kisebb török csapatot támadtak meg, túszokat ejtettek, köztük a csókakői tinajának, Mofraremnek a feleségél és két leányát. A váltságdíj igen magas volt és csak 1659-ben tudták kifizetni: ez 1000 kősó volt és 25 font selyem. A váruradalmat Nádasdy Pál fia, Nádasdy Ferenc visszaváltotta a bérlőktől. Nádasdy Ferenc, mint országbíró a katolikus főrendek szövetkezésébe kapcsolódott be, melyet Wesselényi nádor és Lippai érsek fogott össze. Mint tudjuk, a nemesi szövetkezés mögött Habsburg-ellenes nemzeti ellenállás bontakozott ki. A főrendeket elfogták. Nádasdy Ferencet (46 évesen) Bécsben lefejezték (1671), az országba, közte a csókakői váruradalom falvaiba is német katonaságot helyeztek. A katonaság a töröknél is ellenségesebben viselkedett, nemcsak a protestánsokat, hanem a katolikus jobbágyságot, a nemességet is üldözte, börtönözte, kínozta. Súlyos megpróbáltatással teli évtizedek ezek a csókakői váruradalom népei számára. Az uradalom jövedelmeit összeírták, s még 1670. szeptemberben zárolták. Ügy tűnt, hogy az uradalmat Zichy István- akarta megszerezni. Eladásával a bécsi udvar is foglalkozott már 1672-ben, Javait a magyar kamara kezelte. 1678-ban Széchényi György kalocsai érsek zálogba kapta, 15 ezer forint ellenében. Széchényi György a váruradalmat meg is akarta vásárolni a család számára, de Lipót császár ebbe nem egyezett bele. . , A 145 évig tartó magyarországi török hódoltság megszüntetésére az idő a muzulmán hadak Bécs alatt elszenvedett vereségével, 1683. szeptember 13-án, illetve az ezt követő időszakban ért meg. A Bécs alatt elvonuló török nyomában megindultak a keresztény hadak. A cél Magyarország visszavívása volt. Még ez év október 7-én Párkánynál legyőzték a törököt, október 21-én Esztergom került a felszabadító csapatok kezére. A csókakő—fehérvári országúton egyre több keresztény csapat vonult, köztük Bottyán János ezredes egységei is. Bottyán Fehérvár alá ment, ahol riadalmat keltett a török őrség körében. A török úgy értesült, hogy a hadak Székesfehérvár alatt gyülekeznek, és ezt a várat akarják bevenni. 1686. június elején egy éjszaka Csíkvárt veszprémi magyar huszárok rohanták meg, az erődítményt felgyújtották, A székesfehérvári török kö-