Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

— Arany János abai és kaj tori részbirtokaira kölcsönt vett fel a Fördős testvérektől (400 tallért); — Ugyanebben az időben részbirtoka van Abán és Kajtoron Arany Annának. (Férje Hende Pál). — Daját megszerezte a Fördős család. Dajai János tiltakozott a birtoklás ellen. A Dajai család a 16.—17. században jelen volt Daján. — Komárom vármegye szolgabírája, Kenyeres Gergely Daján határvizsgálatot tartott, miközben meghallgatta az „adonyi agákat" is. 1678. — Öt abai jobbágy 500 tallér ellenében kiváltotta a török fogságból (Hadsi basa börtönéből) az isztiméri Szabó Andrást. — A Fördős fivérek megsarcolták Adonyt; — Alapon „régi idők óta" salétromfőző ház működött. Alapon a kurialis nemesek között találjuk a környékről a Tinódy, a Bocsor, a Csigléry családok egy-egy tagját. Itt élnek ekkor a Salamonok is. A török források Alapot salétromos helynek nevezték; november. Széchenyi György, kalocsai érsek 15 ezer forint ellenében a csókakői váruradalmat zálogba kapta. A megvásárláshoz az uralkodó nem adta hozzájárulását. 1680. — Besnyő „földesura" (zálogbirtokosa) Szapáry Péter. A tulajdonképpeni földesúr: a Paksy család leszármazója; — Fördős Péter győri hadnagy a káptalan előtt vallotta, hogy öccsével, Mihállyal együtt Daja és Petele puszták birtokosai; — Csurgón a török földesúr, Abdula Zalhay volt. — A Deső család kimaradt az 1666. évi nova donatioból, ezért igényt jelentett be Baracskára. Deső János kovácsmester volt, akit Pálffy Kata rokonának elismert a győri káptalan előtt. 1682. — Adony-palánk parancsnoka, Husszein aga négy öreg törökkel határjárást végzett Adonyban; — A Fördős fivérek Győrből 100 lovassal Adony ellen vonultak, ahonnan 260 szavasmarhát, 84 lovat, sőt rác embereket is elhurcoltak. 1683. június vége. Veszprém, Pápa, Tata a töröké lett; — A török hadat kísérő tatár segédcsapatok egy része a fehérvári — móri úton vonul Bécs irányában. Útjukat pusztítás és fosztogatás kíserte. E falvak lakossága a védett területekre menekült. (Bakonyi falvakban, Komáromban, Győrben éltek egy évtizeden át);