Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

szeptember 12. Musztafa nagyvezér Bécs alatti veresége; október 9. A török párkányi veresége; október 27. Esztergom visszafoglalása; október vége, november eleje. Bottyán János Székesfehérvárig portyázott huszáraival. Bicskeiek állatait a huszárok elhajtották; — A Csákváron élő legnagyobb létszámú nemesi família — a Varjas — Tatára menekült. E vidékek lakossága a katonaság elől állataival együtt elköltözött. Az üres falvakat a katonaság felgyújtotta; — 1683—1690 között Aba falu elhagyott volt. Lakói a „hadjárások" miatt a Sárvíz mocsarai között rejtekhelyeken éltek. — Arany János adósságát (588 tallért) nem tudta kifizetni a Fördős testvéreknek, akinek átengedte az abai és a kajtori részbirtokait. 1685 tavaszán Badeni Hermán, a bécsi udvari haditanács elnöke, Miksa Emánuel bajor választófejedelem Székesfehérimr ostromát követelte. Érv: Budát visszafoglalni csak Székesfehérvár előzetes visszavívása esetén lehetséges. Buda ostromát Lotharingiai Károly erőltette. június 13. Visegrád felszabadítása; június 27. Vác felszabadítása; június 19.— november 3. Buda ostroma, de győzelem nélkül. Az ostromot a keresztény szövetséges csapatok abbahagyták; július 22. A keresztény csapatok Érdnél legyőzték a törököt. 1685. augusztus 19. Érsekújvár felszabadult; — Biánál a keresztény seregek győzelmet arattak a török csapatokon; — 1685-ben Adonyt mezővárosként említi a forrás. (Itt 110 telek volt, de ebből ekkor 70 lakatlan.); — 1685-en Enying kevés lakosú falu, de a jobbágyai gazdagok. (30 lakott és 30 lakatlan telek van itt.); — 1685-ben Alapon 30 elhagyott telek volt. A falu elpusztult, a határban mindössze 50 hold föld van művelve.