Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

— Érden már nagyobb tömegben éltek boszniai és horvátországi katolikusok. Pasztorálásukat ferences szerzetesek végezték. 1636. — Boámért a gesztesi váruradalomhoz tartozónak mondták. 1637. április 3. Jakusity György prépost a család birtokait, melyek egykor a székesfehérvári káptalané és a préposté voltak, visszaadta az egyháznak. A birtokokat a jezsuiták komáromi rendháza vette át; — Jakusity György, pozsonyi prépost, aki eddig a székesfehérvári préposti címet viselte, ezt ebben az évben a jezsuita tartományfőnök rendelkezésére bocsátotta. A székesfehérvári prépostságnak Komárom közelében öt faluja volt, melyeket jelenleg a tatai várkapitány évi 300 Ft-ért bérli. E falvak jelentős jövedelmet adnak, és jelentősen hozzájárulnának a komáromi rendház fenntartásához. Jakusityot meg kell kérni, ajánlja fel a falvakat a jezsuita rendnek, és a pozsonyi káptalan keresse ki a székesfehérvári prépostság birtokaira vonatkozó okmányokat; — A székesfehérvári egyházi joghatóságot a veszprémi püspök gyakorolta. 1638. — Veli a fehérvári szandzsákbég; — A vértesaljai járás szolgabírája Barka Márton. 1639. — A fülei birtok után a jövedelmet a veszprémi káptalan kapta; — Abán az Arany családot birtokosként tünteti fel a forrás; — Batthyány Ádám megvásárolta a nem Batthyány-birtokrészeket Bics. kén; T- Ibrahim fehérvári szandzsákbég. Fehérváron szolgál még Ahmet aga, Habib aga, Mehmet aga Kis Mehmet iszpája. 1640. — Érd, Százhalom, Berki Spáczay Mártoné és Egresdy Boldizsáré lett. 1641. — Ercsiben 31 katolikus délszláv jobbágy és 9 zsoldos élt; — A sörédi török földesúr Bodajk lakosságát megsarcolta, a törökök a szarvasmarhákat a faluból elhajtották. Határvita zajlott Bodajk és Sőréd között. A bodajkiak a falu elhagyására készültek, melyről Veli székesfehérvári bég is tudomást szerzett;