Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

— Omer fehérvári szandzsákbégről vannak adatok; — Szálócz pasa Székesfehérváron lakik. 1643. március 6. Tóth Balázs veszprémi ember Székesfehérváron raboskodott. 1644. május 17. Fehérvár alá mintegy 1000 magyar végvári katona ment, de pórul jártak, a török megverte őket; , — Veli a fehérvári szandzsákbég; — Ágszentpétert magyar hajdúk feldúlták; november 18. Komárom vármegye szolgabírája, Kenyeres Gergely Besnyő és Széplak között határjárást tartott. 1645. . f " • — Szülejmán a fehérvári szandzsákbég. 1647. — Veli a fehérvári szandzsákbég; november 8. Fehérvári, budai, esztergomi törökök, mintegy 2 ezer fő, átkelt a Rábán és felégette Patonát, Kónyit; — 1647-től Abát Veszprém vármegye falvaként írták össze, és a hódoltság, egész idejében idetartozott; — 1647-től: Füle Veszprém megye kormányzata alá tartozott; :. — Lovasberény lakossága elmenekült. Az eseményt „futásnak" nevezik a források; — A Tolna megyei Némedi falu lakóinak egy része a simontornyai török földesúr engedélye alapján Mezőkomáromba települt át; — Csősz nádori adományként került a Vörös család birtokába. Csőszről mint elhagyott faluról írnak a források. 1648. január 31. Csurgóra, az elhagyott telkekre Keresztes Jakab és fiai: Tamás, Pál hoztak telepeseket; — Pátkát Nádasdy Ferenc megbízásából Kemény Albert jobbágyokkal betelepítette; — Csajághy Gergely királyi adószedő járt Bicskén. Ekkor 11 portát írt össze adó alá; — Csurgó Veszprém megye kormányzata alá tartozott; — Musztafa aga a fehérvári főolajbég; — Ahmet aga, fehérvári főlovasaga;