Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

— Ahmat, fehérvári szandzsákbég Szigetvárban tartózkodott; — 1622. december 12-én Komárom vármegye Bicske székhellyel járási közigazgatást szervezett a török hódoltsági területen, az egykori Fejér megye északi részein. Ekkor a szolgabíró, Berczy János, akinek közigazgatási egységét: Komárom vármegye dunántúli járásának nevezték. 1623. — Mehmet, fehérvári főbég, Bethlen Gábor udvarában járt; — 1623 körül települt újjá a 15 éves háború idején elpusztult Aba. Ekkor nemesi renden élőket tüntet fel itt az Összeírás. 1626. — Komárom vármegye egyik falvaként szerepel a hódoltságban Aba falu; — Csákvár telepítése folyamatban volt; — Ercsibe katolikus bosnyák és horvát családok érkeztek; — Csurgót Komárom megye kormányozta; — 1628—1632. között a Csókakővár török őrsége a következő: 28 gyalogos és 19 tüzér. 1628. Salamon János, Salamon András, Salamon István Alapra vonatkozó birtokjogát megújították. A nádori levélből kiderül, hogy a Salamonok Alapon ősi birtokosok. 1629. •••<•-••• ..... — Nádasdy Pál földesúr Csurgót, Bodajkot, Mórt, Iványosi Miklósnak, tiszttartójának adta zálogba; — Á Pettendi-örökösök, a Finta család tagjai a Balassa családnak adták el az 1562-ben örökölt részbirtokokat. Balassa Pétert és Balassa Ferencet 1630-ban beiktatták a birtokokba, amelyek között Fertőfenék (vagy Fertőfőnyék) falu is szerepelt; — Arany Ambrusné Anday Piroska abai földesasszony bizonyítja, hogy a Fehérvár környéki falvak „mindig Veszprémnek teljesítették a közmunkát". Kéri Veszprém megyét, ne engedje ezeket a falvakat Komárom megyéhez csatolni. 1630. június 1. •• . A rác családok ercsi, besnyői, érdi, rácszentpéteri letelepedését a magyar földesurak: Torkos Péter, Dallos János és Dombay Benedek engedélyezték; — Az érésiekkel a magyar földesurak szerződést kötöttek. . 1631.. • * ,. s "/ — Ágszentpéterre katolikus bosnyákok telepedtek. 15 FMTÉ 19. 225