Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

Pentele, Föveny, Bőgöd, Szentiván, Kereki, Igar, Hard, Tapé, Tótfalu, Kálóz, Láng, Soponya, Ozora, Hídvég, Jut, Gyán, Rostos, Papkeszi, Vinyola, Füle, Szent István, Hajmáskér, Sóly, Ságvár, Kiliti, Kisberény, Berki, Reczelos, Mezőszilas, Halvan, Elsőszállás, Jakabszállása, Petend, Ivánka, Pátka, Seregélyes, Hörcsök. 1617. — Mehmet, fehérvári főszandzsákbég; — Lepsény betelepítése a 15 éves háborúban az elmenekült és kipusztult lakosság helyére történt; — A Pálffy család tiltakozott amiatt, hogy Baracskán más falubeli nemesek legeltettek; — Pálffy Márton Baracska, Varsány, Iváncsa, Nyék, Szentpéter volt falvakat sajátjainak mondta, tiltakozott az ellen, hogy birtokain idegenek gazdálkodjanak; — 1617 után Hard falut nem telepítették újjá. A pusztán a cecei rácok legeltettek; — 1617 után: Menyőd nem épült újjá. Ügy tudjuk, hogy sokáig „uratlan falu" volt, és ezen a jogcímen került 1702-ben a Meszlényi és a Mátéffy családhoz. 1618. szeptember 1. Az új fehérvári szandzsákbég neve, Menj bég. 1619. — 1619-ben a csókakői váruradalom falvait első ízben vették fel Komárom vármegye összeírásai közé; — Bicske és Mány földesurai: Batthyány Ferenc és Széchy György. Batthyány Ferenc ezt az uradalmat a Poppel családba történt beházasodás útján nyerte el. Felesége Poppel Éva; — A Nyári család Fornaszentmiklós lakóinak adómentességet adott, mivel ez időben telepedtek le. 1620. — Cikolára rác családok érkeztek; — Osmann a fehérvári főszandzsákbég; itt szolgálnak még: Haszán, Zoány, Pekoi Mehemeth ispája Haszán Zoány öccse, Méhemet ispája, Hasi Halil ispája és Ali ispája; — 1620-as években Mórt fokozatosan telepíti be a csókakői váruradalom tiszttartója; — 1620 után telepítik újjá Cecét. 1621. — Mehmet, fehérvári főszandzsákbég; — Méhemet kihaja, fehérvári kajmekám; — 1621-ben Fehérváron mecset épült.