Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése
és más számadókat a tanács jelölése mellett a biztos hagyja jóvá. Ezeknek kaucióval kell rendelkezniök. A kancellária és a számvevőség alacsonyabb beosztású személyeit a tanács nevezi ki, de jelentenie kell a biztosnak. A szószóló és az árvafelügyelő választását az utasítás függőben tartotta. 188 1790 márciusában a tanácsülésen megjelent választópolgárok kérték: a tanács járjon el felsőbb helyen annak érdekében, hogy választást lehessen tartani, valamint hogy olvassák fel előttük a városi kiváltságokra vonatkozó leveleket. A tanács azt felelte, hogy a választást maga a polgárság is kérheti; a leveleket pedig a jegyző teljes terjedelemben felolvasta nekik. Áprilisban már a tanács sürgette a tisztújítást, mert „közeledik az országgyűlés és nem lehet addig a delegátusokat kiküldeni, amíg a választás meg nem történt". 189 Április végére megjött a tisztújítási parancs, amit a tanács „függőben tartott" (vagyis nem adott át a választópolgároknak), amíg az alispán nem nyilatkozott róla. Ez nem váratott magára sokáig: május 7-re kitűzte a választást. Ezt a választott község kérésére („amíg a kiváltságaikkal kapcsolatos kérdésekre választ nem kapnak") 10 nappal elhalasztotta. Május 17-én viszont azt közölte az alispán, hogy „meghatározatlan időre elhalasztja". 190 Ez a meghatározatlan idő azonban csak újabb 11 napot jelentett; választást végül gróf Nádasdy Ferenc, Fejér megyei főispán jelenlétében, 1790. május 28-án tartották. A belső, a külső tanács és a választott község reggel 8 órakor megjelent a városházán, ahol a főispán magyar nyelven szólt hozzájuk, majd a megyei ügyész ismertette a magyar királyi kancellária leiratát. Először a választott községben az 1782 óta megürült 15 helyet töltötték be. Minden posztra három személyt jelöltek, ezek közül (összesen 50 szavazattal) választottak. Ezt követte a két megürült fertálymesteri hely betöltése: annak jelölése és választása, a hatvanak (választott község) jóváhagyása, a biztos dolga volt. Az így kiegészült választott község a meghalt hat külső tanácstag helyére három-három személyt javasolt, akik közül választottak. Ezután következett a polgármester (konzul) megválasztása. A három jelölt (Monaszterly István, Hollner Lipót és Hoffmann József) közül az első személyre, az 1787-ben a városra erőszakolt polgármesterre alig szavaztak; a polgármester jelentős többséggel Hollner Lipót lett. A polgármester megválasztását követte a belső tanács (három-három jelölt közül választva), majd a külső tanács üres helyeinek a betöltése. Monaszterly még tanácsnok sem lett. A kapitány után az új bírót, Kiss Györgyöt választotta meg a szavazótestület. Az újonnan megválasztott személyek a bizos előtt tettek esküt, aki a polgárokat békére intette. 191 Az uralkodói leirat szerint 1791-ben nem kellett a városokban tisztújítást tartani, hanem csak a kiváltságlevelek szerinti időben, a következő évben. Ekkor helytartótanácsi leirat engedélyezte, hogy azok a szabad királyi és bányavárosok, amelyek nem kaptak tisztújítási mandátumot, a kiváltságlevél szerint tartsák meg a restauratiot. Fehérvár nem tartotta fontosnak a választást, hanem csak az országgyűlési dekrétumok kihirdetésekor „jelentette be" a választott községnek, hogy a meghalt főbíró helyébe, a következő választásig, pro interimali administratione, Khorherr Domokost tették. 192
