Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése
esetre a magyar kamarán keresztül küldték, és így mentek a városok tisztújítási jelentései (egészen a bécsi kamaráig). 10 ' 1725- ben a két üres tanácsosi helyre a tanács „vett fel" két személyt. Októberben a bíró, betegsége miatt, visszalépett. „Interim a helyébe tették" Perzl Mihályt, aki egy hónap múlva ugyancsak beteg lett. Ekkor ő maga „nevezte" ki az utódját. Történt mindez két évvel az 1723:56. tc. után, amely a vármegyéknél kötelezően négyes jelölést írt elő. 108 1726- ban a város a magyar királyi kancelláriának jelentett a május 27-i tisztújításról. Június 19-én egy tanácsnokot küldtek Bécsbe, „a választási jelentés jóváhagyásának a sürgetésére". 109 Az első restauratio, amelyen már a választott község is részt vett, 1727-ben volt. A belső és külső tanács, valamint a választott község a városházán gyűlt egybe. Először a királyi biztos két tanácsnokot „felvett" a magistratusba. Ezt a községnek „bejelentette". Ezt követően az új jegyző a biztos előtt esküt tett. Maga a választás azzal indult, hogy magyarul és németül felolvasták a választás rendjét. A biztos a nyolc tagú külső tanácsot négy fővel kiegészítette, majd két szószólót „nevezett ki" (egyet a külső tanács, egyet a választott község élére). A. két újonnan kinevezett szószóló megjelent a királyi biztos előtt és kérte, hogy „a tanács maradjon eddigi összetételében, kivéve Schlosser Ádámot, mivel veszekedés okozója volt". A biztos azonban nem tette le őt sem. Ezt követően az egész tanács, a bíró, a kamarás és porcióperceptor lemondott. Az egész polgárság egyhangúlag újból sellyei Nagy Jánost választotta bíróvá, valamint a tanácsot két évre újraválasztotta. Ugyancsak választották a kamarást, az árvapénztár két felügyelőjét és az adószedőt. Másnap a belső és a külső tanács határozatban mondta ki: „az eddigi városi tisztviselők maradjanak meg állásukban". Néhány nap múlva a választott község a belső és a, külső tanács előtt tett esküt. 170 1728-ban a tanács a két szószóló előtt ismertette az uralkodó tisztújítási mandátumát. A szószólók tájékoztatták a választott községet, majd annak nevében megjelentek a tanács előtt és kinyilatkoztatták: „Nagy János újabb három évre maradjon bíró". 1729-ben a két szószólót az egész polgárság „erősítette meg a hivatalában". 171 1730-ban a kamara a kétévenkénti tisztújítást rendelte el „mint ahogy az a kiváltságlevélben is van". A tanács ennek ellenére úgy döntött, hogy „az idén nem lesz választás". 1731-ben azonban már nem kerülhették el azt. A belső és külső tanács valamint a választott község a négy üres belső tanácsosi helyre egyhangúlag egy-egy személyt „tett". 1732-ben a meghalt Viczenty Ferenc tanácsosért gyászmisét mondattak, és a jegyzőkönyvben „requilescat in pace" bejegyzéssel örökítették meg. 1 ' 3 Az 1733. évi választás biztos nélkül zajlott le. Választottak a belső és a külső tanács, valamint a választott község tagjai és (első ízben) a fertálymesterek. A választott község három megürült helyére a belső tanács és a szószóló javaslatára választották az új személyeket. Az 1735. évi választáskor a polgárság kijelentette: „Akár választás lesz akár nem, marad a régi bíró." 173 1737-ben a királyi biztos a megürült belső tanácsosi helyre Lelovits Lászlót javasolta. A szószóló azonban tiltakozott ellene, mert a külső tanácsból akartak valakit beválasztani.. A belső tanács végül is három jelölt közül a szószóló emberét választotta. Schlosser Ádám bírót, aki ekkor
