Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése

Veszprém 1750-ben úgy intézkedett, hogy „közeledvén Szent György napja, ezért a bíró két héttel előbb resignáljon, a korábbi szokás szerint. Ha nem, akkor a küldöttek figyelmeztessék erre". A bíróválasztásra a polgároknak a városban kellett maradni ok. I0n Szentgyörgy városban a választópolgároknak, 32 forint büntetés ter­he mellett, meg kellett jelenniük a választáson. Ha mégsem tudtak men­ni. 8—14 nappal előbb jelenteniük kellett a polgármesternek." 51 A bíró- és tanácsválasztást nemcsak a városi statútumok, hanem or­szágos törvények is szabályozták. Az 1609:44. tc. kimondta, hogy bírói és egyéb tisztséget a szabad királyi városokban nemzetiségre és vallásra való különbség nélkül, egyenlően kell osztogatni. Az 1681:41. tc. megtiltotta, hogy a szabad királyi városokat, a polgári hatóság választásában és hosz­szas gyakorlattal megerősített egyéb kiváltságaikban is, bármilyen mó­don háborgassák. Tulajdonképpen ezt ismételi meg az 1715:36. tc, amikor kimondja, hogy a tisztviselők szabad választásában senki se akadályozza a városokat. „Szükség esetén" azonban az uralkodó bizottságot küldhetett és küldött ki. Kubinyi a szabad királyi városok egyik privilégiumaként említi a magistratus szabad választását, amely „ne terheltessék vagy aka­dály oztassék kamarai bizottságok által, kivéve, ha szükséges". 182 A városi (egyébként a kiváltságlevélben is bennfogíalt) tisztújítást uralkodói mandátum rendelte el. Mandátumot akkor is küldött az ural­kodó, ha abban az évben nem tartotta szükségesnek a restauratiot (ilyen­kor mandátum dispensatoriumnak nevezték). Ilyet kaptak pl. 1726-ban a bányavárosok. A leirat mindig az uralkodó nevében, a bécsi kamarán keresztül került a magyar kamarához. Ez volt az útja pl- 1738 áprilisában az uralkodói leiratnak, amely Bazin, Pozsony, Kőszeg, Szentgyörgy, Pest, Esztergom, Fehérvár, Szeged, Sopron és Szakolca szabad királyi váro­sokba nem tartotta az évben szükségesnek választási biztosok küldését. Commisariust küldtek ugyanakkor Nagyszombatra. A tisztújítást elren­delő leiratban lehetett utalás a választásra ajánlott személyekre (pl. 1809­ben Szegeden). 11 " Habár Fehérvár legősibb jogai közé tartozott a bíró és a 12 esküdt szabad választása, a török utáni időkben, mint újszerzeményi város, a budai kamarai adminisztrációtól függött. Az első bírót és tanácsot a ka­marai inspektor állította. 1690-ben az egyik tanácsost „propter non ser­vatum silentium", az adminisztráció parancsára zárták ki a magistratus­ból. 1692-ben az adminisztráció négy jelöltjére szavazhattak a polgárok. 104 1702-ben az új bíró és a kamarás, a budai adminisztráció biztosának a kíséretében, Budára ment, esküt tenni. Az 1703. évi kiváltságlevél úgy intézkedett, hogy Fehérvár polgárai bírójukat és tanácsukat egy-két éven­ként válasszák. Ennek ellenére még 1706-ban is előfordult, hogy gróf Nádasdy tábornok javaslatára neveztek ki egy tanácsost. Az 1703—1708 közötti bíróválasztások költségei 75 forint 33 dénárt tettek ki. 1Go 1716-ban maga a városi tanács választott három biztost (a jegyzőt, a szószólót és egy fertálymestert) a bíróválasztásra. Hiemer Mihályt „egy­hangúlag" választották újból bíróvá. 1(iG A felügyeletről szóló fejezetben láttuk, hogy a helytartótanács létre­jötte után a kamara felügyeleti monopóliuma megingott. 1725-ben a bé­csi kamara leiratban tudakolta a magyar kamarától: a választás egészen, vagy csak részben kamarai ügy? Az uralkodói mandátumokat minden-

Next

/
Thumbnails
Contents