Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése

Veszprém 1750-ben úgy intézkedett, hogy „közeledvén Szent György napja, ezért a bíró két héttel előbb resignáljon, a korábbi szokás szerint. Ha nem, akkor a küldöttek figyelmeztessék erre". A bíróválasztásra a polgároknak a városban kellett maradni ok.

I0n Szentgyörgy városban a választópolgároknak, 32 forint büntetés terhe mellett, meg kellett jelenniük a választáson. Ha mégsem tudtak menni. 8—14 nappal előbb jelenteniük kellett a polgármesternek."

51 A bíró- és tanácsválasztást nemcsak a városi statútumok, hanem országos törvények is szabályozták. Az 1609:44. tc. kimondta, hogy bírói és egyéb tisztséget a szabad királyi városokban nemzetiségre és vallásra való különbség nélkül, egyenlően kell osztogatni. Az 1681:41. tc. megtiltotta, hogy a szabad királyi városokat, a polgári hatóság választásában és hoszszas gyakorlattal megerősített egyéb kiváltságaikban is, bármilyen módon háborgassák. Tulajdonképpen ezt ismételi meg az 1715:36. tc, amikor kimondja, hogy a tisztviselők szabad választásában senki se akadályozza a városokat. „Szükség esetén" azonban az uralkodó bizottságot küldhetett és küldött ki. Kubinyi a szabad királyi városok egyik privilégiumaként említi a magistratus szabad választását, amely „ne terheltessék vagy akadály oztassék kamarai bizottságok által, kivéve, ha szükséges".

182 A városi (egyébként a kiváltságlevélben is bennfogíalt) tisztújítást uralkodói mandátum rendelte el. Mandátumot akkor is küldött az uralkodó, ha abban az évben nem tartotta szükségesnek a restauratiot (ilyenkor mandátum dispensatoriumnak nevezték). Ilyet kaptak pl. 1726-ban a bányavárosok. A leirat mindig az uralkodó nevében, a bécsi kamarán keresztül került a magyar kamarához. Ez volt az útja pl- 1738 áprilisában az uralkodói leiratnak, amely Bazin, Pozsony, Kőszeg, Szentgyörgy, Pest, Esztergom, Fehérvár, Szeged, Sopron és Szakolca szabad királyi városokba nem tartotta az évben szükségesnek választási biztosok küldését. Commisariust küldtek ugyanakkor Nagyszombatra. A tisztújítást elrendelő leiratban lehetett utalás a választásra ajánlott személyekre (pl. 1809ben Szegeden).

11

" Habár Fehérvár legősibb jogai közé tartozott a bíró és a 12 esküdt szabad választása, a török utáni időkben, mint újszerzeményi város, a budai kamarai adminisztrációtól függött. Az első bírót és tanácsot a kamarai inspektor állította. 1690-ben az egyik tanácsost „propter non servatum silentium", az adminisztráció parancsára zárták ki a magistratusból. 1692-ben az adminisztráció négy jelöltjére szavazhattak a polgárok.

104 1702-ben az új bíró és a kamarás, a budai adminisztráció biztosának a kíséretében, Budára ment, esküt tenni. Az 1703. évi kiváltságlevél úgy intézkedett, hogy Fehérvár polgárai bírójukat és tanácsukat egy-két évenként válasszák. Ennek ellenére még 1706-ban is előfordult, hogy gróf Nádasdy tábornok javaslatára neveztek ki egy tanácsost. Az 1703—1708 közötti bíróválasztások költségei 75 forint 33 dénárt tettek ki.

1Go 1716-ban maga a városi tanács választott három biztost (a jegyzőt, a szószólót és egy fertálymestert) a bíróválasztásra. Hiemer Mihályt „egyhangúlag" választották újból bíróvá.

1(iG A felügyeletről szóló fejezetben láttuk, hogy a helytartótanács létrejötte után a kamara felügyeleti monopóliuma megingott. 1725-ben a bécsi kamara leiratban tudakolta a magyar kamarától: a választás egészen, vagy csak részben kamarai ügy? Az uralkodói mandátumokat minden-