Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város csinosítása
a belvárosi szemetet összegyűjtik". Ezért a házakra évi 1 forint adót vetettek ki. 1832-ben ennek ellenére a lakosok egy része a szemetet még mindig a régi megyeháza mögötti hídhoz hordta. A következő évtől a négy szeméthordó lóról a belvárosiaknak maguknak kellett gondoskodniuk. A szeméthordás díjának külön számadója volt. (1834-ben pl. Pilhoffer Ferenc). 1839-ben a szeméthordásért 55 konvenciós forintot szedtek be. 113 Külön gondot jelentett a hó elhordása. A tanács 1809-ben úgy döntött, hogy az udvarokról az utcára hányt hó elhordása nem a város dolga. Ennek ellenére a lakosok az utcára hányták a havat, gyakran közlekedési akadályt okozva ezzel. Az 1830-as évektől a polgármester szervezte meg a hóelhordást, mivel a sok hó az olvadáskor az utcákat teljesen járhatatlanokká tette. 113 Építésrendészet Egyes városainkban a XV. században megtalálhatjuk az építésrendészet nyomait. Nagyszombat 1561-ben elrendelte, hogy aki házat akar építeni, meg kell mutatni a helyet, ahol építhet, „de ne legyen belőle kára a városnak, vagy a többi polgárnak". Tíz évvel később ezt azzal toldották meg, hogy a tanács előzetes tudta szükséges hozzá". Kassán már a XVIII. század elején építőtisztek működtek. Komáromban sem építkezhetett senki a tanács tudta nélkül. 11 ' 1 Fehérvárott az építés szabályozása a Rákóczi-szabadságharc után kezdődött. 1715-ben a forrás egy rosszul megépített fallal kapcsolatban a Bau-Ordnungot említi; a városnak tehát már ekkor volt építési szabályzata. 1719-ben a tanács engedélyezte két polgárnak, hogy kertjükben házakat építsenek; ez az első ismert építési engedély. 1727-ben a Győr utcai földkunyhókat bontatta le a tanács. Ebben az évben rendelte el, hogy „a kertjét mindenki jól kerítse be, hogy az állatok ne tegyenek kárt benne, mert különben nem kapnak kártérítést a kárért". 110 1730-ban a város lebontatta a cséplőhelyen készült építményeket. 1737-ben a magistratus két belső tanácsosból és egy kőművesmesterből álló deputatiot küldött ki Hiemer Sebestyén építkezésének megvizsgálására. Megállapították, hogy ,,az rendben van, de az utat ki kell köveznie a ház előtt". 1739-ben a tanács a Budai kapu előtti és a Sánc közötti kertekben építési tilalmat rendelt el.' Ui Az 1740-es évektől kezdve tilos volt a kertekben lakóépületet emelni. 1744-ből ismerjük az első határozatot, amely egy pékmesternek csak az „utca egyenes vonalában" engedte meg ház építését. A szomszédos hússzéktől való másfél láb távolságot egy tanácsos mérte le."' Előfordult, hogy eltűrték az engedély nélküli építkezést, de csak addig, amíg az illető valamilyen vétséget nem követett el. 1747-ben pl. egy polgár idegen bort hozott be a város majorjába (és még a fertály mester elől is eltitkolta). Ezért a tanács a bort elkobozta és „engedély nélkül épített házát le kell bontania". A határozatot azonban mégsem hajtották végre: a tanács meghagyta a házikót, „de a legkisebb dolog elkövetése esetén lebontják"." 8 Az 1750-es évektől kezdve már tudatos a tanács részéről a város építésének a rendje, hiszen ebben a korban épült újjá teljesen romjaiból a
